Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - Szántó Borisz: A tudományos-műszaki haladás és a nemzetközi erőviszonyok alakulása
A COCOM elve: késleltetni a „kommunista” országok technológiai fejlődését az általa csúcs- vagy stratégiai technológiának és terméknek ítélt kereskedelmi áruk exportjának megtiltásával. Politikáját a következő módon igyekszik rákényszeríteni a tagországokra: a) Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által kibocsátott lista (Revised U. S. Battle Act List, April 12, 1976.) meghatározza azokat a - főleg gép- és vegyipari - termékeket, melyekre az embargó kiterjed. A listát háromévenként vizsgálják felül. b) A bizottság hetente foglalkozik a tagországok által benyújtott kivételezési kérelmekkel. c) Párhuzamos adminisztrációval, ún. IC/DV rendszerrel (import certificate- delivery verification system) próbálják megakadályozni, hogy a tagországok kijátsszák az embargót egymás rovására. Az adminisztrációt az egyes országok kormányapparátusai végzik, melyek egyúttal a COCOM-döntések megvalósítói is. A COCOM „láthatatlan” szervezetként tevékenykedik, a legteljesebb titoktartás mellett. Működésének legfontosabb része a „technológiai rés” mérése, illetve becslése minden egyes meghatározott termékre vagy termékcsaládra. Hogy mennyire pontos a „technológiai rés” meghatározása, abból is megítélhető, hogy például az atomenergetikában az OECD szovjet vezetést, míg az ún. Sutton-becslés 15 éves szovjet lemaradást állapít meg, s ugyanez vonatkozik az ércdúsítás és az acélhengerlés technológiájára is.29 A technológiai rés, azaz egy bizonyos - behozható - lemaradás objektív létezéséhez természetesen nem fér kétség. Egyes termékek vagy termékcsaládok esetében a lemaradás mértéke ideiglenesen még növekedhet is. Az azonban kétséges, hogy a szovjet számítástechnika fejlődését késleltetni lehetne például az IBM-360 típusú gépek szállításának - jelenleg fennálló - megtiltásával. A technológiai fejlesztési képesség az adott ágazat elért szintjétől és a felhalmozott tudástól függ. A technológiai szint emelését természetesen meg lehet akadályozni a legkorszerűbb eszközök visszatartásával, de megállítani nem lehet, mert az csak nagyobb erőfeszítésre készteti a szakembergárdát: arra, hogy az eszközöket tudásának hatékonyabb felhasználásával pótolja. A rövid távon hatékony embargó így hosszú távon mobilizáló hatással van. Ez a „bumeráng-effektus”. A technológiaáramlás mechanizmusát, illetve annak hatékonyságát vizsgálva az Egyesült Államok Honvédelmi Minisztériuma 1976-ban néhány kelet-nyugati együttműködési formát különösen hatékonynak talált.30 Nagyon hatékonynak minősítette a technológiaátadást teljes üzemek kulcsrakész szállításánál, alapos betanítással járó licencvásárlásnál, közös vállalatok létrehozása, műszaki fejlesztési szakemberek és tapasztalatok folyamatos cseréje esetén; hatékonynak a know-how-vásárlást, műszaki dokumentációk és adatok szolgáltatását, a tanácsadást. Mérsékelten hatékonynak találta az üzleti látogatásokat, a megmunkáló gépek know-how nélküli vásárlását, a dokumentált javasla66
