Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és több oldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1983. március-június)
működés fejlesztése végett, annak érdekében, hogy területükön biztosítsák a közúti szállításokat a szükségletek és a kölcsönös érdekek alapján. A látogatás során állategészségügyi, a növényvédelemben történő együttműködésre vonatkozó egyezményt, valamint a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt írtak alá. A két fél kifejezte reményét, hogy az idegenforgalmi kapcsolataikban fejlődés következik be; egyetértettek abban, hogy ösztönözni és növelni fogják a két ország közötti idegenforgalmat. A tudományos és a kulturális együttműködést értékelve a két miniszterelnök úgy vélte, hogy e területeken a kapcsolatok hozzájárulnak a két nép jobb megismeréséhez, és síkraszállt azok fejlesztése mellett. A Magyar Népköztársaságban élő görög származású emberek Görögországba való visszatérésével kapcsolatos kérdések tárgyalása során a magyar fél teljes megértéséről tett tanúbizonyságot; megerősítette, hogy minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy megkönnyítse az érintettek Görögországba történő gyors visszatérését. A két fél egyetértett azzal, hogy a két ország küldöttsége rövid időn belül találkozzék a nyugdíjak és más társadalombiztosítási kérdések rendezése céljából. A magyar fél megerősítette, hogy azok a személyek, akik visszanyerik görög állampolgárságukat, továbbra is Magyarországon élhetnek. A két miniszterelnök különös figyelmet szentelt egyes időszerű nemzetközi kérdéseknek. Megelégedéssel állapították meg, hogy álláspontjaik sok kérdésben azonosak vagy egymáshoz közelállóak, különösképpen ami a békét, az enyhülést, Európa és a világ biztonságát és együttműködését, valamint a nemzetközi stabilitás megerősítését illeti. Aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi kapcsolatokban ma uralkodó feszültség súlyosbodása miatt, és aláhúzták az államok kötelezettségét; fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megállítsák a nemzetközi helyzet rosszabbodását: folytassak az enyhülés politikáját, erősítve a nemzetek közötti bizalmat, az együttműködést és az egymás iránti tiszteletet; a vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel és tárgyalások útján, az erő alkalmazása vagy az azzal való fenyegetés nélkül oldják meg. A két fél egyetértett azzal, hogy erőfeszítéseket szükséges tenni az iparilag fejlett és a fejlődő országok közötti párbeszéd előmozdítása érdekében. Kiemelt figyelmet fordítva az európai helyzetre, Lázár György és Andreasz Papandreu rámutatott arra a veszélyre, amely a tömegpusztító - főként nukleáris - fegyverek felhalmozódása következtében fenyeget, és megállapította, hogy jelentős mértékben romlott a bizalom légköre. Egyetértettek abban, hogy a legfontosabb kérdés a fegyverkezési verseny megállítása és az, hogy megfelelő eszközök igénybevételével kezdődjék el a bizalom légkörének megteremtése és az általános leszerelés az egyenlő biztonság alapján, mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetek terén, szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. Ezzel összefüggésben a két fél annak a kívánságnak adott hangot, hogy sikerrel fejeződjenek be a genfi szovjet-amerikai tárgyalások a stratégiai fegyverzetek, valamint a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozásáról. Áttekintve a bécsi tárgyalásokat, a két fél aláhúzta a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésének szükségességét olyan vonatkozásban, hogy e tárgyalások valamennyi érintett ország — beleértve a tárgyalásokon különleges státusszal rendelkező országokat is - biztonsága elvének változatlan bázisán kölcsönösen elfogadható eredménnyel járjanak. A felek megerősítették elkötelezettségüket a helsinki záróokmány elvei iránt, és aláhúzták annak a szükségességét, hogy a madridi találkozó megbeszélései konstruktív szel!3°
