Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és több oldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1983. március-június)

lemben folytatódjanak, s kiegyensúlyozott, tartalmas okmány elfogadásához vezesse­nek, beleértve az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről tartandó konferencia összehívásával kapcsolatos határozatot. A két miniszterelnök üdvözölte azokat a kezdeményezéseket, amelyek nukleáris fegyverektől mentes európai övezetek létesítését célozzák. Ebben a szellemben úgy tekin­tik, hogy azon erőfeszítések, amelyek a Balkán nukleáris fegyverektől mentes térséggé alakítását irányozzák elő, megfelelnek az összes balkáni nép érdekeinek, hozzájárulnak a nemzetközi légkör javításához és ahhoz, hogy Európa fokozatosan nukleáris fegyverek­től mentes földrésszé alakuljon át. A felek kifejezték aggodalmukat a ciprusi válság elhúzódása miatt, amely veszélyez­teti a térség békéjét és biztonságát. Egyetértettek abban, hogy minden külföldi csapat­nak a Ciprusi Köztársaságból való kivonása a ciprusi válság megoldásának lényeges fel­tétele. Támogatják az igazságos és tartós rendezést a Ciprusi Köztársaság függetlenségé­nek, szuverenitásának, területi integritásának, egységének és el nem kötelezettségének, valamint az ENSZ közgyűlésének és Biztonsági Tanácsának határozatai alapján, beleért­ve a közgyűlés 1983. május 13-i 37/253. számú határozatát. A két államférfi mély aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a közel-keleti hely­zet változatlanul veszélyes. Ismételten aláhúzták országaik álláspontját, amely szerint a közel-keleti kérdés átfogó, igazságos és tartós megoldása csak úgy érhető el, hogy Iz­rael kivonul az 1967 óta megszállt összes arab területről, megszüntetik a betelepítési po­litikát, és felszámolják a jelenleg létező településeket, elismerik a palesztinai arab nép tör­vényes jogait, beleértve az önrendelkezés és a független állam megteremtésének jogát, valamint azt a jogot, hogy a térség minden állama nemzetközi szinten biztosított és ga­rantált határok között éljen. Ügy vélik, hogy az összes érdekelt fél - beleértve a Paleszti­nai Felszabadítási Szervezetet, a palesztinai arab nép egyetlen törvényes képviselőjét - részvétele nélkül nem lehet semmiféle megoldás a palesztin kérdés megoldását célzó megbeszéléseken. Görögország és Magyarország újólag kinyilvánította elkötelezettségét az Egyesült Nemzetek alapokmánya céljai és alapelvei mellett. Aláhúzták az Egyesült Nemzetek sze­repének fontosságát, és állást foglaltak e szervezet hatékonyságának megerősítése mel­lett, abból a célból, hogy erősödjék a nemzetközi béke, biztonság és együttműködés. A két fél úgy véli, hogy az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezménye, melyet az ál­lamok nagy része aláírt, a nemzetközi jog fontos eszköze és e szerződés minden előírásá­nak szigorú alkalmazása mellett foglalt állást. Annak a reményüknek adtak hangot, hogy azok az országok, amelyek még nem írták alá ezt az egyezményt, a jövőben megteszik majd. A két fél egyetértett abban, hogy minden vitát békés eszközökkel, a nemzetközi jog előírásainak figyelembevételével kell rendezni, tekintettel minden ország törvényes jogaira. A két miniszterelnök találkozójuk és megbeszéléseik eredményei felett érzett teljes megelégedettségét hangsúlyozta, és meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar-görög kap­csolatok kölcsönösen előnyös fejlődése a továbbiakban új lendületet kap. Andreasz Papandreu görög miniszterelnök hivatalos görögországi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját a későbbiekben diplomáciai úton határozzák meg. Magyar Hírlap, 1983. május 26.

Next

/
Thumbnails
Contents