Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - Borsi Emil: Főbb tendenciák a szocialista közösség államai közötti kapcsolatokban a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján
sének két fő vonása. Az objektív alapokhoz tartoznak továbbá a szocializmus építésének nemzetközi feltételei, a szocialista világrendszer léte, a nemzetközi erőviszonyok és a nemzetközi osztályharc alakulása. Az utóbbi évtizedben tovább növekedett a politikai, az ideológiai, a kulturális és a diplomáciai területek mellett a nemzetközi gazdasági harc és verseny szerepe is. Az imperializmus az egyes térségekben elszenvedett stratégiai jelentőségű vereségei ellenére sem mondott le a szocializmus és a nemzetközi forradalmi mozgalmak különféle osztagai elleni harcról, ezek megsemmisítésére irányuló törekvéséről, csupán taktikáját és eszközeit változtatta. A szocializmus védelme, megerősítése, a hetvenes évek forradalmainak támogatása, az imperialista stratégiai és taktikai törekvések meghiúsítása, mint objektív követelmények, szükségessé teszik a szocializmus belső, objektív törvényszerűségeként ható internacionalizálódás folyamatának erősítését a szocialista államközi kapcsolatokban. így az együttműködés mélyítése az önálló szocialista államok között nemcsak a gazdaságilag fejlettebb országok esetében ható törvényszerűség, hanem az egyelőre még gyengébben fejlett szocialista országoknál is. Az internacionalizálódás tartalma pedig nemcsak gazdasági, hanem politikai, külpolitikai, katonai, kulturális, ideológiai is, így lényegénél fogva a gazdasági fejlettség különböző fokain lévő minden szocialista országra kiterjedő tendencia. Egyes tartalmi tényezői azonban az országok konkrét belső és nemzetközi feltételeitől függően nem egyforma súllyal és nem egyidőben jelentkeznek. Nemcsak a fejlettebb, hanem a többihez képest egyelőre még gyengébben fejlett szocialista országokban is, ahol az önálló állami keretek közötti fejlődés lehetőségei még nagyon hosszú ideig nem merülnek ki, a gyorsabb fejlődés feltétele nem az elkülönülés, hanem éppen az együttműködés erősítése. Ezt követelik a nemzetközi osztályharc politikai, gazdasági stb. tényezői is. Egyes - többé vagy kevésbé elkülönülten fejlődő - szocialista országok tapasztalatai azt mutatják, hogy az internacionalizálódás tendenciájának megsértése vagy figyelmen kívül hagyása az önálló szocialista állami keretek közötti fejlődésben is komoly zavarokhoz, ellentmondásokhoz vezet, s károsan befolyásolja a felemelkedést. A szocializmus fejlődésének kettős tendenciájára - az önálló állami keretek közötti fejlődésre és az internacionalizálódásra - támaszkodik az országok közötti viszonyban a kétoldalú és a kollektív kapcsolatok rendszere. A szocialista világ fejlődésének elemzése azt is mutatja, hogy a kettős tendencia erőteljes kibontakozására fékező tényezők is hatnak. Ezek között éppúgy vannak objektív, mint szubjektív jellegűek, másrészt a forradalom győzelme előtti körülmények egy részének további hatásával, valamint újabb, a szocializmus fejlődése során keletkezett tényezőkkel függenek össze. Az objektív tényezők közé tartozik például a régi rendszertől örökölt gazdasági fejlettségi szint, amelynek bizonyos hatásaival még ma is számolnunk kell; a gazdaság, a társadalom szerkezete, az ország nemzetközi helyzete, történelmi múltja, a szocializmus építésének kezdetén érvényesült autarkiás megoldások. Szubjektív tényezők például: az egyes országok 5
