Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Szocialista országok közös dokumentumai
fajta világűrbeli elhelyezésének megtiltásáról, hogy megszűnjön a fegyverkezési hajsza kiterjesztésének veszélye a kozmikus térségre. A találkozó részvevőinek meggyőződése, hogy a népek békéje és biztonsága érdekében szükséges:- valamennyi nukleáris hatalom - mindenekelőtt a Szovjetunió és az USA - nukleá- risfegyver-készletének haladéktalan befagyasztása,- azon nukleáris hatalmak kötelezettségvállalása, amelyek ezt még nem tették meg, hogy elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert. A találkozón részt vevő államok újból felhívással fordulnak a NATO tagállamaihoz, hogy haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgyalásokat olyan megállapodásról, miszerint 1984. január i-től kezdődően befagyasztják a katonai kiadásokat, és az ezt követő időszakban konkrét lépéseket tesznek tényleges, kölcsönös csökkentésükre. Az így felszabaduló eszközöket a gazdasági és a társadalmi fejlődés szükségleteire fordítanák, beleértve a fejlődő országok szükségleteit is. Reményüket fejezik ki, hogy felhívásuk visszhangra talál a NATO-államoknál. Ugyancsak elvárják a NATO-államok egyetértését, hogy kezdjék meg annak a javaslatnak a gyakorlati megvizsgálását, miszerint a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagországai kössenek a világ valamennyi állama számára nyitott szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A találkozón részt vevő államok ismételten síkraszállnak azon javaslatok megvalósításáért, hogy Észak-Európában, a Balkánon és a kontinens más térségeiben atomfegyvermentes övezeteket hozzanak létre, és hogy e kérdésekről tárgyaljanak. Hangsúlyozták annak jelentőségét és szükségességét, hogy a madridi találkozó mielőbb olyan pozitív eredményekkel fejeződjék be, amelyek megfelelnek az európai népek óhajának, és amelyek lehetővé teszik az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívását, a Helsinkiben megkezdett sokoldalú folyamat továbbvitelét. Ez fontos hozzájárulás lenne a béke, az enyhülés és az együttműködés politikájának megszilárdításához. Ahhoz, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a nemzetközi helyzet javításának döntésre érett kérdéseiben konkrét megállapodások szülessenek, maximális erőfeszítések, érdemi, jó légkörű tárgyalások és olyan lépések szükségesek, amelyek elősegítik a kedvező helyzet kialakulását a tárgyalásokon való előrehaladáshoz. Tartózkodni kell a tárgyalásokat nehezítő lépésektől. A találkozón képviselt államok ismételten, nyomatékosan megerősítik, hogy elleneznek minden olyan lépést, amely a NATO tevékenységi körének kiszélesítéséhez vagy bármilyen új katonai-politikai csoportosulás létrehozásához vezet. A maguk részéről kijelentik, hogy nem törekszenek saját szövetségük tevékenységi körének kiszélesítésére, és nem szándékoznak ilyen lépést tenni. A találkozón részt vevő államok — a béke és saját biztonságuk érdekeiből kiindulva — kijelentik: semmiképpen sem engedik meg, hogy katonai fölényre tegyenek szert velük szemben. Határozottan fellépnek az erőegyensúly biztosításáért a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén. Ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet legfelsőbb állami szerveik nyilvános állásfoglalásaira. Megerősítik elvi álláspontjukat, hogy napjaink Európájának területi-politikai realitásai sérthetetlenek. A találkozón képviselt államok következetesen ellenzik a fegyverkezési hajsza fokozását. Határozott meggyőződésük, hogy a békét nem lehet ezen az úton megszilárdítani. Csak a fegyverzetek korlátozása, csökkentése és megsemmisítése, az általános és teljes 120
