Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és több oldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1983. március-június)

leszereléshez vezető, szigorú nemzetközi ellenőrzés melletti intézkedések hozhatják meg az emberiség számára a szilárd és tartós békét. A helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró 3 5 állam ünnepélyesen kötelezettséget vállalt, hogy az enyhülést töretlen, egyre életképe­sebb és sokoldalúbb, átfogó folyamattá alakítja. Egyhangúlag kifejezték törekvésüket, hogy minden területen jobb, szorosabb kapcsolatokat alakítanak ki egymással, leküzdik korábbi szembenállásukat, és törekednek egymás jobb megértésére. E magasztos kötelezettségek szellemét és betűjét követve a találkozón részt vevő államok továbbra is a békés egymás mellett élés alapján fejlesztik kapcsolataikat más or­szágokkal. Felszólítják az összes európai államot: tegyenek meg mindent az Európát fe­nyegető nukleáris veszély elhárításáért, változtassák Európát a béke kontinensévé, ahol nincsenek sem közép-hatótávolságú, sem harcászati nukleáris fegyverek, ahol minden állam a teljes egyenjogúság és kölcsönös tisztelet alapján működne együtt annak érde­kében, hogy népeik előrehaladjanak és jólétben éljenek, s hogy Európában és az egész vi­lágon békesség, kölcsönös megértés és biztonság legyen. Határozott felhívással fordulnak az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének tagálla­maihoz, a világ összes országához: józanul és tárgyilagosan mérlegeljék a nemzetközi viszonyok alakulásának mostani fenyegető tendenciáit, és vonják le az emberiség létérdekeinek megfelelő, ésszerű következtetéseket. A találkozón részt vevő államok készek egyesíteni erőfeszítéseiket valamennyi or- szággal - függetlenül azok társadalmi-politikai rendszerétől — és mindenkivel, aki a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért és olyan gyakorlati intézkedésekért lép fel, amelyek megakadályozzák a legrosszabbat. Ezt az alkalmat nem szabad elszalasz­tani. Népszabadság, 1983. június 29. Közlemény Bülend Ulusunak, a Török Köztársaság miniszterelnökének magyarországi hivatalos látogatásáról Bülend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására 1983. június 29. és július 1. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Bülend Ulusut fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Magyarországi tartózkodása során Törökország miniszterelnöke gazdasági és kulturális létesítménye­ket látogatott meg. Bülend Ulusut és kíséretét mindenütt szívélyesen fogadták. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Török Köztársaság mi­niszterelnöke beható véleménycserét folytatott a két ország kapcsolatairól és időszerű nemzetközi kérdésekről. Baráti és őszinte légkörben megvitatták a két ország kapcsola­tainak jelenlegi helyzetét és jövőbeni kilátásait. Megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi években a két ország javát szolgáló gazdasági, kereskedelmi és kulturális kap­csolatok fejlődtek. A miniszterelnökök kifejezték készségüket, hogy a kölcsönös érde­kek alapján a különböző területeken tovább fejlesszék ezeket a kapcsolatokat. Ezzel ösz- szefüggésben hangsúlyozták a magas szintű látogatások fontosságát. A miniszterelnökök nagyra értékelték azokat az erőfeszítéseket, amelyek arra irá­121

Next

/
Thumbnails
Contents