Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Szocialista országok közös dokumentumai
megteremtésének igazságos követelése elutasításra talál, tovább mélyül a szakadék az országok gazdasági fejlettsége között. E politika merőben ellentétes Európa és az egész világ népeinek alapvető érdekeivel és törekvéseivel, amelyek oly erőteljesen nyilvánulnak meg a személyiség és a nemzetek szabad, emberhez méltó és békés létezéshez való jogának biztosítását követelő háborúellenes tömegmozgalmakban, a parlamentek, tudósok, orvosok, valamint a széles közvélemény képviselőinek megnyilatkozásaiban és az olyan nemzetközi találkozón, mint „A békéért, az életért, a nukleáris háború ellen” elnevezéssel nemrég Prágában megtartott világfórum. A találkozó részvevőinek véleménye szerint a mostani helyzet minden állam és minden nép előtt felveti a kérdést: miként gátolható meg, hogy e veszélyek tovább fokozódjanak, miként akadályozható meg, hogy a világ katasztrófába sodródjék. A moszkvai találkozón képviselt szocialista államok az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban széles körű programot terjesztettek elő a nemzetközi feszültség csökkentésére, a háborús veszély elhárítására. Megerősítik, hogy ez a program időszerű és érvényes, ismételten fellépnek a nukleáris fegyverkezési versennyel és mindenfajta katonai versengéssel szemben. Szilárd meggyőződésük, hogy semmilyen világproblémát - beleértve a szocializmus és a kapitalizmus történelmi vitáját is - nem lehet katonai úton megoldani. A mostani helyzetben olyan halaszthatatlan intézkedésekre van szükség, amelyek csökkentik a háború veszélyét, és az államközi kapcsolatok javulása, az enyhülés medrébe terelik a nemzetközi helyzet alakulását. A találkozó részvevői korunk kulcskérdésének a fegyverkezési hajsza mielőbbi beszüntetését és a leszerelésre, különösen a nukleáris leszerelésre való áttérést tekintik. Meggyőződésük, hogy mindent meg kell tenni e rendkívül fontos célok megvalósításáért, a béke, a civilizáció és az élet megőrzése érdekében. Megerősítik, hogy készek minden erőfeszítést megtenni e kérdések tárgyalásos rendezéséért. E tekintetben az a legfontosabb, hogy az európai kontinensen megszűnj ön a nukleáris konfrontáció veszélye. Mivel a találkozó részvevői Európának a közép-hatótávolságú és a harcászati nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítására törekszenek, úgy vélik, hogy legalább egy olyan megállapodás elérésére van szükség, amely kizárná az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítését, és előirányozná az Európában levő közép-hatótávolságú eszközök megfelelő mértékű csökkentését, az egyensúly lehető legalacsonyabb szinten való biztosítása érdekében. Lehetséges ilyen megállapodás elérése, ha mindkét fél kölcsönös megértést, politikai akaratot tanúsít, és a béke és a biztonság egyetemes érdekeit tartja szem előtt. A találkozón képviselt államok e szempontok figyelembevételével alakítják ki álláspontjukat az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalásokkal kapcsolatban. A találkozó részvevői teljes mértékben támogatják a már letező közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek igazságos csökkentését célzó szovjet javaslatokat. Arra hívnak fel: mindent meg kell tenni, hogy a tárgyalásokon ebben az évben megállapodás jöjjön létre, hogy nem telepítik az új közép-hatótávolságú nukleáris rakétákat Európába, és csökkentik a már meglevő közép-hatótávolságú eszközöket. E megállapodás a mindkét fél számára elfogadható javaslatokon alapulna. Meggyőződésük, hogy ha mindkét fél szigorúan betartja az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét, akkor a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalások konstruktív irányba haladhatnak, és elérhető lesz a világbékét szolgáló, kölcsönösen elfogadható megállapodás. Szükségesnek tartják, hogy mielőbbi tárgyalások kezdődjenek bármilyen fegyver-
