Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - SZEMLE - Magas István: A francia gazdaság érdekei és az EK
A közös agrárpolitika jelenlegi formáját védelmező francia álláspont jobb megértéséért érdemes áttekinteni a francia mezőgazdasági termelők Közös Piacon belüli versenypozícióinak, illetve érdekeltségének alakulását. Ezekről tájékoztat a 3. és a 4. táblázat. A mezőgazdasági termelés megoszlása Nyugat-Európdban (százalék) 3. táblázat Ország 1970 1980 NSZK 20,7 20,3 Franciaország 27,6 28,4 Olaszország 20,0 21,0 Hollandia 6,9 8,6 Egyesült Királyság 0,9 11,6 Forrás: Problétnes Economiques, 1981. április 14. 5. I. 4. táblázat Franciaország részesedése az EK* mezőgazdasági termeléséből, néhány kiemelt termék alapján ( százalék) Termék 1970 1980 (Csökkenő részesedés) Zöldségfélék 21,2 19,6 Hús (együttesen) 28,0 27,0 (Változatlan részesedés) Tejtermék 23,0 25,0 Gyümölcs I9>° I9,0 (Növekvő részesedés) Gabonafélék 36,0 39.0 Répafélék 30, o 33.0 Bor 39.0 48,0 Sertéshús 0,3 20,1 Baromfi 24,0 27,0 Tojás 18,0 20,0 * Görögország nélkül. Forrás: Problémes Economiques, 1981. április 14. 5. 1. A bemutatott adatok alapján érzékelhetővé válik a piaci támogatások rendszerében való igen nagyfokú francia érdekeltség, hiszen 1979-re a piacérzékeny árucikkek (tejtermékek, sertéshús, gabonafélék) vonatkozásában az ország megtartotta vagy tovább növelte főszállítói részesedését, nem is beszélve a borról, mely szintén sajátos védelmet élvez. 53
