Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - SZEMLE - Magas István: A francia gazdaság érdekei és az EK
Az 1980-as évek elején Franciaországnak az EK-n belül húsbavágó érdekei - sorrendben - a közös agrárpolitika, az EMS és az ún. válságiparágak rendezését szolgáló közösségi erőfeszítések mentén húzódnak. További részletes elemzésünket ezeknek a kérdéseknek szenteljük. Érdekek konfliktusa a közös agrárpolitikában: a francia álláspont A közös agrárpolitikát lényegében három oldalról bírálják: 1. a fenntartásának költségei hatalmasak;7 z. a közösségen belül az „északi” országoknak kedvez, a „déliek” rovására; 3. a magas árak miatt a fogyasztóknak is előnytelen. Elkerülhetetlen, hogy az egyes „vádpontok” tárgyalásánál érintsük a francia szempontból oly fontos közös agrárpolitika működésének részleteit. Először vizsgáljuk meg a 2. táblázatot. A FEOGA* garanciális alapjának kiadásai 2. tábládat Év Kiadás (millió elszámolási egység) Az EK költségvetésének százalékában Az EK teljes GDP- jének százalékában 1973 4 641 77.4 0,41 1974 5 °37 67,3 0,34 1975 6 214 69,6 0,38 1976 7 993 7C4 0,45 1977 8 483 76,8 o,44 1978 12 262 7°, 8 0,56 1979 14 373 7EI o,6o 1980 16 264 71.0 o,59 Forrás: Creditbank, közli: Világgazdaság, 1981. június 7. 4. 1. * Fond Européen d’Orientation et Garantie Agricole (az agrárkassza francia neve). Noha a garanciális alap kiadásai az elmúlt évtizedben összegszerűen jelentős mértékben emelkedtek, sem az EK teljes költségvetéséhez, sem a teljes GDP- jéhez mért aránya nem módosult számottevően. Ha meggondoljuk, hogy például Japánban az agrárfinanszírozás a GNP 5 százalékát teszi ki, a fenti adatok egyáltalán nem ijesztők. Az a tény, hogy a közös agrárpolitika az EK költségvetésének 70 százalékát felszívja, - francia vélekedés szerint - csak azt bizonyítja, hogy a közös politikák közül ez az egyetlen valóban közös, mely tényleges pénzügyi „szolidaritást” is tartalmaz. Francia értékelés szerint a közös agrárpolitika abszolút költségei nem is olyan elviselhetetlenek, hiszen egy esetleges közös iparpolitika minden bizonnyal jóval drágább lenne. 52
