Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - Gazdag Ferenc: A változás korlátai: Mitterrand külpolitikája 1981-1983 között
szág ellen. Másfelől pedig ebben az esetben a NATO, illetve az Egyesült Államok akkor is bevonhatja saját nukleáris stratégiájába a force de frappe-ot, ha az nem is szolgálná közvetlenül Franciaország érdekeit. Az erről a témáról folytatott francia vita a baloldal hatalomátvétele előtt közvetlenül ott tartott, hogy a francia atomütőerő nem lehet kizárólagosan a francia felségterület védelmét szolgáló rendszer egyfajta „nemzeti szentélye”, hanem a francia elképzelések alapján részét kell képeznie egy összeurópai nukleáris védelmi erőnek. Mégpedig alapvetően politikai megfontolásból: ha ugyanis a francia nukleáris erő nem vesz részt Nyugat-Európa védelmében, akkor Franciaország elszigeteltté válik a nyugati világban. A szocialista győzelem után a biztonságpolitikai dosszié az első között szerepelt Mitterrand külpolitikai stratégiájának gyakorlatba való átültetésében. A választási kampány során, 1981 januárjában Mitterrand a kötelező katonai szolgálat idejének felére csökkentését ígérte, s további reformokat helyezett kilátásba az egész hadseregben. Az új hadügyminiszter, Charles Hernu azonban, úgy tűnik, inkább a folyamatosságot tartja szem előtt, s az ígért reformok közül eddig csak a katonai bíráskodás eltörlését valósították meg. Nagyon megszelídült a polgári célú nukleáris programok beígért reformja is. Az energetikai függetlenséget célzó nagyratörő nukleáris fejlesztési program tervezett reaktoraiból csak háromnak a törlését határozták el, nagy csalódást keltve a nem túlságosan nagyszámú francia „zöldek” mozgalmában. Sőt megerősítést nyert a nukleáris energia mint prioritás, beleértve a szaporítóreaktorok építését és a nukleáris hulladék újrafeldolgozásának terveit is. A PS nagy tartalékának tekintett fiatalság körében komoly csalódást okozott az egyéves katonai szolgálati idő fenntartása. Hernu hadügyminiszter érvelése, hogy tudnillik a munkanélküliség nem tesz lehetővé nagyobb reformokat, nem tűnt meggyőzőnek, annál kevésbé, mert a szocialisták a javaslat megtételekor is tisztában voltak egy ilyen lépés munkaerőpiaci következményeivel. Folytatták az 1976-ban elfogadott fegyverzetfejlesztési programokat, és az immár baloldali többségű nemzetgyűlés 1981 őszén elfogadott védelmi költségvetése az 1980-ashoz képest 17 százalékkal növekedett. Ha figyelembe vesszük a 14 százalékos inflációt, ez a növekedés 3 százalékos, vagyis pontosan annyi, amennyit az amerikaiak követelnek a NATO-országok kormányaitól. Ugyancsak fontos cél maradt a force de frappe fejlesztése. Ennek értelmében elhatározták egy hetedik atom-tengeralatt- járó építését, s döntöttek a Plútón típusú rakéták nagyobb hatótávolságú Hades típusúakkal való felcseréléséről, továbbá arról is, hogy folytatják a neutronfegyver kifejlesztésével kapcsolatos munkálatokat. Az 1982-re előirányzott katonai költségvetés mintegy 20 százalékát kapta a force de frappe. A katonai erő fejlesztésének az V. köztársaság eddigi történetén végighúzódó kiemelkedő s alkotmányjogilag alátámasztott jelentősége tehát láthatóan megmaradt a szocialista vezetés alatt is. A Mauroy-kormány létrehozott egy szakértőkből álló bizottságot, hogy érté33
