Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - Ágh Attila: A nyolcvanas évtized "globális kihívásai" és a nemzetközi viszonyok elmélete
ÁGH ATTILA A nyolcvanas évtized „globális kihívása” és a nemzetközi viszonyok elmélete Sokasodnak az írások idehaza is és más szocialista országokban is a nemzetközi viszonyok problematikájáról.1 A közelítés a téma komplex természete szerint egyszerre számos irányból történik. A nemzetközi viszonyok „magja” kétségtelenül a világgazdaság és a világpolitika - amelyeket más aspektusokkal vagy szférákkal (kultúra, kommunikáció, katonai erőviszonyok stb.) együtt a világ- rendszer mint egész alrendszereinek tekintünk -, s ezért a megközelítések többsége is ebből a két irányból indul el. De legalább ilyen markáns a hagyományos nemzetközi jogi megközelítés, és hosszú sorát idézhetnénk a világkultúra avagy az információs világrend stb. típusú elméleteknek is. Mindezeknek a megközelítéseknek közös lényege az, hogy létrejött és mind dinamikusabban fejlődik a társadalmi viszonyoknak a nemzetit meghaladó szintje, amely nem fér bele már a szokványos „nemzeti” - vagyis alapvető paradigmájukat és kategóriarendszerüket a „nemzeti” viszonyok szintjén meghatározó - tudományok értelmezési tartományába. Az is többé kevésbé köztudott, hogy a szocialista országok nemcsak lépéshátrányban vannak e problematika kibontásában, hanem lépéskényszerben is, hiszen a valóságnak ez az újonnan feltáruló mezeje nagy horderejű politikai, gazdasági és kulturális döntések színtere is.2 Egy korábbi írásunkban megpróbáltuk bemutatni, hogy a világpolitika elmélete nem redukálható az olyan „nemzeti” politikatudományra, mint amilyen a szokványos politológia, mivel kérdésfelvetése és kategóriarendszere érdemben túlmegy azon, éppenséggel a nemzetközi viszonyok vonatkozásában.3 Jelen írásunkban azt próbáljuk igazolni, hogy a világpolitika elmélete nem áll meg önmagában, hanem csak a nemzetközi viszonyok elméletének részeként, amelyen belül * Külföldi és hazai fórumokon örvendetesen terebélyesedő vita folyik a nemzetközi viszonyok elméletéről. Ezt az írást vitacikként közöljük, és szívesen adunk helyt megjegyzéseknek, további gondolatoknak, állásfoglalásnak a témakörben. A Szerkesztőség 3
