Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 3. szám - HÁBORÚ, KATONAPOLITIKA, HADITECHNIKA - Sztanyik B. László: A nukleáris háború következményei
tették a kongresszus elé. A továbbiakban a különféle szcenáriók közül kettőt ismertetek nagyon röviden: a legenyhébb és legsúlyosabb változatot.9 i. váltogat. Egyetlen i Mt (=i millió tonna) hatóerejű atomrobbanás hatása egy több milliós nagyvárosra. Az Egyesült Államok nagyvárosai közül a 4,3 milliós Detroitot választották ki az első változat elemzéséhez. Feltételezték, hogy az atomcsapást nem előzi meg a lakosság riasztása; a detonáció éjjel történik, amikor csak azok tartózkodnak a városban, akik ott is laknak; az időjárás jó, a látótávolság 16 km; más várost nem ér atomcsapás, tehát külső segítségre számítani lehet. A város középpontjában, a föld felszínén végrehajtott atomrobbanás színhelyén kb. 300 m átmérőjű és 60 m mély kráter keletkezik, amelyet peremszerűen övez a kráterből kidobott, erősen radioaktív föld. Az épületek és műszaki létesítmények teljes pusztulásának a zónája 2,7 km-ig terjed, a lakosság halálozása gyakorlatilag 100 százalékos (70 ezer halott). Rendkívül súlyos a pusztítás a következő zónában, 2,7-4,3 km között: a zónában tartózkodó 250 ezer lakosból 130-160 ezer azonnal meghal, 90-100 ezer pedig megsebesül. Még mindig súlyos károk keletkeznek 4,3-7,3 km között: a 400 ezer főnyi lakosság 5-30 százaléka elpusztul, 45-65 százaléka megsérül. Végül 7,5-12 km között a pusztítás már csak mérsékelt vagy enyhe: a lakosságnak legfeljebb 10 százaléka hal meg, és 25-35 százaléka sérül. Egészében véve, a 4,3 milliós nagyvárosnak az érintett területen élő 1,3 millió polgárából 230-400 ezer lenne azonnal halott és 430-600 ezer sérült. Az atomrobbanás gomba alakú felhőjéből kihulló radioaktív anyagok nemcsak az elpusztított területet szennyeznék, átmenetileg lehetetlenné téve a mentés megindulását, hanem az uralkodó szél irányában mintegy 400 km hosszú és 40 km széles, ellipszis alakú területet is, mégpedig olyan mértékben, hogy az ott tartózkodók 1 hét alatt 90-3000 rád közötti dózisú sugárterhelést kapnak. Az alsó dózisérték felett akut sugárbetegség fellépésével számolhatunk, az emberi félhalálos sugárdózis (LD-50) kb. 350 radra tehető. A jelentés összeállítói meg sem próbálkoztak azzal, hogy a radioaktív szennyeződés következtében bekövetkező halálesetek és sérülések számát megbecsüljék. Az atomrobbanás körzetében keletkező félmilliónyi sérült elképesztő egészségügyi ellátási problémát jelentene. A nagyvárosban és közvetlen környezetében található 63 kórház 18 000 ágyából mindössze 5000 (30 százalék) maradna hasznavehető állapotban. Ez az ágyszám a sérültek 1 százalékának fogadására elegendő. A jelentés összeállításának idején az Egyesült Államok kórházainak teljes ágylétszáma 1,4 millió volt. Ebből kevesebb, mint 2 ezer ágy volt az égettek ellátására szakosodott 85 kórházi osztályon. Az égett sérültek száma pedig, kedvezőtlen körülmények között, akár a 75 ezret is elérné. Az atomrobbanást követő első napon csak a városban életben maradt, nem szakképzett személyek tudnák a sérülteket elsősegélyben részesíteni, és valamelyest csökkenteni elpusztulásukat, amely egyébként menthetetlenül bekövetkezik. A romok közül majdnem lehetetlen lenne a sérültek kiszállítása. A városban megszűnne a víz- és gázellátás, az áramszolgáltatás. A romok eltakarítása és a közlekedés helyreállítása heteket, hónapokat venne igénybe. Ha ugyanezen város fölött egy 25 Mt hatóerejű atombomba robbanna, de a levegőben kb. 5 km magasságban, az áldozatok száma elérné a 3,2 milliót, gyakorlatilag nem maradna épület lakható állapotban, az ipari létesítmények is teljesen elpusztulnának, a mentési munkálatokat csak külső segítség tudná elvégezni, azzal az egyetlen céllal, hogy az életben maradt kb. 1,1 millió lakost kimenekítse. Ilyen lenne egy korszerű atomfegyver robbanásának a hatása egy sokmilliós nagyvárosra. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet a felhalmozott atomfegyverek készletét több mint 60 000 bombára, lövedékre és egyéb robbanófejre becsüli, amelyek összes robbanóerejéből a Föld minden egyes lakosára kereken 4 tonna hagyományos robbanóanyag hatóerejével egyenlő mennyiség jut.10 4. váltogat: Egf totális atomháború következményei az amerikai társadalomra. Egy totális atomháború az atomrobbanófejek ezreinek bevetését jelenti közigazgatási és ipari, stratégiai és egyéb katonai célpontok ellen. Következménye az emberek 10 és 100 millióinak azonnali pusztulása, óriási számú sérült keletkezése, a gazdasági és ipari kapacitás nagy hányadának fizikai megsemmisülése lenne. Az Egyesült Államok lakosságából azonnal elpusztulok számát - különböző 89
