Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - Kiss J. László: A katonai erők összehasonlításának néhány módszertani nehézsége
KISS J. LÁSZLÓ A katonai erők összehasonlításának néhány módszertani nehézsége A katonai erőviszonyok elemzésének - mindenekelőtt a nukleáris hadászati és a hagyományos erők összehasonlításának - nem csekély módszertani nehézségei vannak. A kérdés nem csupán teoretikus jellegű. Nyugaton folytatott vizsgálatok bebizonyították, hogy a katonai erők összehasonlítása eszközként szolgálhat meghatározott csoport- vagy részérdekek érvényesítéséhez, legyen szó akár a szövetséges partnerekről, akár a katonai-ipari-tudományos komplexum pszichostratéglájáról vagy az egyes belpolitikai érdekcsoportok törekvéseiről. A különböző erőviszonyértékelések szerepet játszhatnak az érintett nyugati haderőnemek vetélkedésében, sőt a tudományos fejlesztési intézmények konkurrenciájában is. Mindezeknél azonban sokkal jelentősebbek azok a kísérletek, melyek a katonai erőviszonyok összehasonlításának célzatos értékelésével a katona- és fegyverkezéspolitikai döntéseket, valamint a kül- és biztonságpolitikai légkört manipulációs szándékkal befolyásolják. Jól felismerhetők ezek a törekvések azokban a nyugati értékelésekben, melyek a számszerű nagyságrendek puszta szembeállításával a Szovjetuniónak meglepetésszerű, támadó szándékot tulajdonítanak. Ezen értékeléseknek a tömegtájékoztatási eszközök révén történő többszörös visszhangzásával a nyugati társadalmakban a „szovjet veszélytől” való félelem olyannyira programozható, hogy általa egy mesterségesen teremtett közvélemény jön létre, amely a hivatalos kormánypolitika hivatkozásának alapjául szolgálhat. A katonai erőviszonyok mérése, illetve mérhetősége nem kevés szélsőséges véleményt állított egymással szembe. Ebben nem csupán a nukleáris hadászati és a hagyományos katonai erők dinamikusan változó műszaki jellemzőinek belső kölcsönhatása, azok egymáshoz való viszonya, a katonaföldrajzi sajátosságok, a társadalmi-politikai s a gazdasági-műszaki háttér, valamint a különféle doktrínák értelmezési kerete, hanem az aktuális nemzetközi politikai helyzet is döntő szerepet játszik. Egyfelől tehát a nukleáris korszakban az erőegyensúly rendkívüli komplexitása meghatározhatóságával szemben egyfajta szkepticizmust vagy már-már 41
