Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 3. szám - GAZDASÁG ÉS FEGYVERKEZÉS - Szentes Tamás: A világméretű fegyverkezés gazdasági következményei
A fegyverkezés egyetlen nemzetgazdaság számára sem biztosíthat olyan valóban realizálható hasznot, amely annak létét gazdaságilag indokolhatná. Szükségesnek bizonyulhat azonban mint az agresszióval fenyegető ellenséges külső környezet által vagy a belső politikai helyzet alakulása miatt egy nemzetre rákényszerített lépés. De bármelyik esetről legyen is szó, e lépés értékelése elsődlegesen politikai szempontokból kell hogy történjék, mégpedig a nemzeti szuverenitás és fennmaradás feltételeinek, illetve az adott társadalmi rendszer jellegének és fejlődésének összefüggésében. Gazdaságilag a fegyverkezés eredményei szükségszerűen negatívak. Kivételek csupán nemzetközi összefüggésben jelentkeznek, amikor valamely nemzetgazdaság rendszeresen többletjövedelemhez és egyoldalú előnyökhöz jut a fegyverkereskedelemből, illetve más gazdaságok leigázásából és kizsákmányolásából. Az ilyen, mások kárára nyert előnyök azonban eltűnnek, sőt hátránnyá válnak a fegyverkezés és fegyverkereskedelem általánosan kedvezőtlen világgazdasági hatásai folytán. A globális militarizáció ezért nemcsak az emberiséget fenyegető veszélyes játék, hanem a gazdaságok számára is negatív végeredményű játék, amelyben végső soron minden nemzet- gazdaság veszít. E felismerés széles körben való terjedése talán növeli a reményt, hogy a fegyverkezési hajsza megállítható. 1 E kérdésről lásd Yoshika^u Sakamoto—Richard Falk: World Demilitarized: A Basic Human Need. Alternatives, Vol. V. 1980. 1-16. 1. A fegyverkezésre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatásnak igen sok a fogyatékossága,mint például a fogalmak tisztázatlansága, az összehasonlítható,megbízható és hivatalos adatok hiánya, a katonai és polgári termelés, szolgáltatások, kutatások szétválasztásának nehézségei, a hadsereg által felhasznált erőforrások reálértékének nehezen felbecsülhető volta, a katonai és a polgári szektor termékei és szolgáltatási árának és mennyiségének összehasonlítására alkalmas mutatószámok problémája, a stratégiai fontosságú adatok titkossága, stb. Ezekről lásd UN Study on the relationship between disarmament and development. Report of the Secretary General. UN General Assembly. Thirty-sixth session. Agenda items 51 (d) and 69. A (36) 356. Annex. 62. és 76.1., továbbá F. Barnahy: Arms and the Third World: the Background. Development Dialogue, Uppsala, 1977. 1. sz. 21. 1., Disarmament, Development and a Just World Order. International Workshop on Disarmament. Working Papers, New Delhi, 1978., Rubin Luckham: Militarization and New International Anarchy. IPSA Tokyo Round Table Conference, 1982. 3Luckham empirikus tanulmányok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a szocialista országoknak a harmadik világon belüli katonai konfliktusokba való bekapcsolódása nemcsak jóval kisebb mértékű volt a háborúk számát és azok éveit tekintve, mint az Egyesült Államoké és a korábbi gyarmatosítóké, hanem általában véve annak iránya is „a harmadik világ függetlenségi törekvésével esett egybe”. I. m. 25-26. 1. * „Á szocialista rendszerek léte, teljesítménye és terjedése századunkban - írja Wolpin -, nemcsak radi- kalizálta az elitszektorok öntudatát másutt a harmadik világban, hanem elegendő nemzetközi teret is biztosított a manőverezés számára...” Miles D. Wolpin: Militarism and Social Revolution in the Third World. Landmark Studies, Osmun, 1981. 190. 1. 5 M. Kaldor: The Military in Third World Development. Disarmament and Development. Pergamon Press, 1982. 68. 1. Marek Thee: Armaments Dynamic and Military Research and Development. Alternatives, Vol. X. 46-49. 1. 6 R. Luckham: i. m. 4. 1. 7 Idézi Kende István: A katonai tényező a nemzetközi osztályharcban. Külpolitika, 1982. 2. sz. 20. 1. * Egyéb megkülönböztető hatások is vannak persze (mint például a foglalkoztatottságra, az erőforrások elosztására, a műszaki fejlődésre, a kutatási és fejlesztési tevékenységre, a társadalmi termelékenységre, a termelési és fogyasztási szerkezetre, a jövedelmek eloszlására és elköltésére, a külkereskedelemre stb.), amelyek azonban részben benne foglaltatnak a fentiekben. Megjegyzendő, hogy az említett négy hatás persze egymással is összefügg, s ezért nem különíthetők el teljesen. Ami ugyanis serkenti vagy gátolja a gazdasági növekedést, az így vagy úgy egyszersmind hatással van az egyensúlyra s az általános fejlődésre is, és megfordítva. 8 Lásd UN Economic and Social Consequences of the Arms Race and of Military Expenditure. A (32) 88. New York, 1978., UN Study..i. m. 10 Lásd M. Kaldor: i. m. 73-74. 1. 11 Egy katonai repülőgép karbantartási költségei átlagosan 15 évi élettartama folyamán körülbelül két55
