Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 3. szám - GAZDASÁG ÉS FEGYVERKEZÉS - Szentes Tamás: A világméretű fegyverkezés gazdasági következményei

szeresét teszik ki az eredeti beszerzési költségeknek. Lásd P. Losck-H. Walf: Register of Arms Production. Hamburg, 1977. Idézi Csiszár Ágnes: A fejlődő országok és a fegyverkezés. Külpolitika, 1982. 2. sz. 60. 1.

12 Lásd Simái Mihály: A fegyverkezés és a fejlett tőkés országok gazdasága. Külpolitika, 1982. 2. sz. 34.1.

13 A több ízben is említett ENSZ-jelentés (UN Study...: i.m.) Ruth Leger Sivard becsléseire hivatkozik, amelyek szerint az egy főre eső jövedelmek folyó színvonalán számítva az évi katonai kiadások 156 millió ember évi jövedelmének felelnek meg a fejlődő országokban és „csak” 46 millióénak a fejlett országokban.

14 Bulletin of Peace Proposals, 1982. 2. sz. (Vol. 13.)

>5 Meg kell azonban jegyezni, hogy az elmúlt évtizedben egyre több fejlődő ország hozott létre hadiipart (többnyire hagyományos fegyvereket gyártó, összeszerelő vagy azokhoz alkatrészeket gyártó üzemeket), sőt néhány ország (például Argentína, Brazília, India, Dél-Korea, Indonézia) komplex fegyver- rendszereket exportra gyártó iparágakat is kifejlesztett. Lásd Frank Barnaby: i. m. 27. 1.

16 UN Study... : i. m. 96. 1.

17 Lásd M. Kaldor: i. m. 61-64. h

18 Ua. 74. 1.

19 M. D. Wolpin: i. m. 151. 1., UN Study...: i. m. 76. 1.

20 M. Kaldor: i. m. 68—71. 1.

21 Az idézett ENSZ-jelentés arra is rámutat, hogy mivel a katonai szektor teljes energiafogyasztásában a kőolaj részaránya több mint háromnegyed, a kőolajellátás e szektor számára fontosabb, mint a gazdaság egésze szempontjából. UN Study on the relationship.. .: i. m. 58. 1.

22 A katonai kutatás és fejlesztés területén a világban összesen körülbelül félmillió tudóst és mérnököt foglalkoztatnak, vagyis a legképzettebb természettudósok több mint 50 százalékát. Marek Thee: Armament Dynamic and Military Research and Development. Alternatives, 1978. i. m. 45. 1.

23 A már többször idézett ENSZ-jelentés becslései szerint a katonai vásárlások által közvetve teremtett ipari munkaalkalmak száma kb. 50-100 százalékkal több, mint a közvetlen katonai foglalkoztatás, i. m. 50. 1.

24 Az idézett ENSZ-jelentés szerint a polgári szektorban ugyanakkora költségen kétszer annyi munka- alkalmat lehet teremteni, mint a katonai szektorban. UN Study...: i. m. 88. 1.

25 A tétel cáfolatát lásd Szentes Tamás: Migrant-Labour System in Black Africa. The Indian Journal of Labour Economies, 1964, 1-2. sz. 95-118. 1.

26 UN Study...: i. m.

27 Lásd például UN Economic and Social Consequences...: i. m., OECD, Government and Technical Cooperation. Párizs, 1966., Simái Mihály: i. m. 45. 1.

28 Idézi R. Luckham: i. m. 7. 1.

29 K. Engelhardt: The Role of Arms Concerns in the Military-Industrial Complex. Peace and the Sciences, 1979. 4. sz. 61. 1.

30 R. Luckham hangsúlyozza a katonai kiadások inflációs nyomással járó növelése és az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában jelenleg alkalmazott pénzügyi politika közötti konfliktust.

31 Lásd UN Study...: i. m. 85. 1.

32 Lásd V. K. R. V. Rao: Essays in Economic Development. New Delhi, 1964.

33/. Bandyopadhyaya: Disarmament and Development: Structural Linkages. Alternatives, 1978. 30. 1.

34 Az Egyesült Államokhoz tartozó húsz legnagyobb transznacionális társaság egyszersmind a legnagyobb katonai szállító is. Köztük találjuk például az Exxont (kőolaj), a General Motorst (gépkocsik), az IBM-et (számítógépek), az RCA-t (tv-készülékek), a Goodyeart (gumiabroncsok), a DuPont-t (vegyszerek), a Singert (varrógépek), a Westinghouse-t (elektromos készülékek) stb. Lásd Valentine D. Shchetinin: The Transnational Corporations. A Source of Militarization and the Arms Race. Peace and the Sciences, 1979. 4. sz. 22.1. Az NSZK-ban 1977-ben a Bundeswehr összes katonai megrendelésének több mint 60 százaléka 25 szállítónak jutott. Ezek sorában 11 a legnagyobb ipari társaságok közé tartozik, további 7 pedig ezek leányvállalata. Jörg Huffscbmid: Transnational Concerns-Military Production — Danger to Peace. Peace und the Sciences, 1979. 4. sz. 68. 1.

35 Lásd Kende István: Local Wars 1945-1976. In A. Edie-M. Thee (szerk.): Problems of Contemporary Militarism. London, 1980.

36 Lásd M. D. Wolpin: i. m. 158-166. 1.

37 A gyengénfejlettség, illetve elmaradottság különféle elméleteinek kritikai áttekintését lásd Szentes Tamás: Az elmaradottság és fejlettség dialektikája a tőkés világgazdaságban. Kossuth, 1976.

38 Lásd M. Kaldor: i. m. 63-64. 1.

39 Ua. 64. 1.

49 M. D. Wolpin: i. m. 188. 1. Az ENSZ-jelentés is hangsúlyozza „a katonák saját társadalmuktól való elidegenedésének” és a „politikai intervencionizmusnak” a veszélyét. UN Study... .• i. m. 93. 1.

41 Jellemző esete ennek, amikor a mezőgazdaság élelmiszerkínálata azért csökken, mert a helyileg fogyasztott élelmiszertermékek rovására az exporttermékek termelését bővítik.

42 M. Kaldor: i. m. 71. 1.

56