Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 3. szám - GAZDASÁG ÉS FEGYVERKEZÉS - Szentes Tamás: A világméretű fegyverkezés gazdasági következményei
SZENTES TAMÁS A világméretű fegyverkezés gazdasági következményei Régóta közismert, hogy a nemzetközi fegyverkezési verseny akadályozza a társadalmi-gazdasági fejlődést, és már több ízben elhangzott mind tudományos körökben, mind pedig nemzetközi fórumokon az a javaslat, hogy a lefegyverzés révén felszabadítható erőforrásokat a fejlesztés és a nemzetközi segélyezés céljaira használják fel. A világgazdasági válság azonban bizonyos fokig új megvilágításba helyezte a globális militarizáció és a mind „intenzíven”, mind pedig „extenzíven” fokozódó fegyverkezés társadalmi-gazdasági következményeit. Nemcsak mindennél jobban nyilvánvalóvá tette, hogy a fegyverkezési verseny egy „negatív eredményű játék”, amelyben minden fél veszít, hanem a „Kelet” és a „Nyugat”, valamint az „Észak” és a „Dél” közötti viszonyok intenzív kölcsönhatásaira és gazdasági, politikai, valamint katonai aspektusainak összefüggéseire is fényt derített. Az elhúzódó világgazdasági válság globális jellege újabb bizonyságot tett a világméretű interdependenciák és hatalmi viszonyok fényéről, a nemzetközi katonai, politikai és gazdasági erőviszonyok közötti divergenciáról, valamint a fegyverkezési versenynek, a militarizációnak és az enyhülésellenes politikáknak az új nemzetközi gazdasági rend megvalósításával való összeegyeztethetetlenségéről. Mielőtt a világméretű militarizáció gazdasági aspektusait vizsgálnánk, szükségesnek látszik néhány koncepcionális, illetve módszertani megjegyzést tenni: i. Tekintettel arra, hogy a két katonai blokk, illetve az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti fegyverkezési verseny a globális militarizációnak csupán egyik, bár több vonatkozásban meghatározó eleme, nem indokolt az elemzést csupán a fegyverkezési verseny gazdasági következményeire korlátozni, bármily súlyosak is azok. A globális militarizáció mint átfogó és komplex fogalom magában foglalja ugyanis:- a harmadik világon belüli regionális és szubregionális fegyverkezési versenyeket is;- a nemzetközi fegyverkereskedelmet, a katonai segélyeket, a fegyverzetek, haditechnika és szakértelem nemzetközi áramlását;- a haditechnika, a fegyvergyártás, a katonai szakértelem és képzés fokozódó nemzetkö- ziesedését;- a katonai Szövetségeknek a nemzetközi diplomáciai, gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok alakulásában játszott szerepét és érvényesülő befolyását, sőt a nemzetközi szervezetek felépítésére és működésére gyakorolt hatását is;- a nemzeti rendszerek, helyi rezsimek, gazdasági és társadalmi struktúrák és fejlesztési prioritások fokozódó militarizációját;- az ún. katonai-ipari-bürokrata komplexumok kialakulását és tevékenységét egyes társadalmakban;- a haditermelés és gazdálkodás bővülését, a katonai szektornak, a hadiipari beruházásoknak, a megrendeléseknek, kutatási és fejlesztési tevékenységnek a gazdaságban játszott szerepét;