Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 3. szám - HELINSKI TAPASZTALATOK, BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS, BÉKEKUTATÁS - Bognár Gyula: A békés egymás mellett élés napjainkban

Az egymással szemben álló társadalmi rendszerekhez tartozó országoknak, a két katonai szövetségi rendszernek - ma még inkább, mint tegnap - létérdekei fűződnek a feszültség növekedésének megállításához, majd átgondolt csökkentéséhez. Ehhez mindenekelőtt politikai bátorságra s a bizalmatlanság lerakódásainak eltakarítására van szükség. Az út többé-kevésbé világos, csak a jelenlegi tendenciákkal ellentétes irányba, az enyhülés felé kell haladni rajta, elkerülve bizonyos buktatókat és kátyúkat - melyekre már eddig is fény derült. Az ellentétes társadalmi rendszerű országok biztonsága nemcsak önmaguk kezébe van letéve, hanem kölcsönösen függ kapcsolataiktól is. Bizalomra van szükség, hogy erre fokozatosan támaszkodni merjenek, s arra, hogy az ideológiai küzdelmet megtartsák a maga keretei között. A két ellentétes társadalmi és szövetségi rendszerhez tartozó államok politikai és katonai viszonyának rendezéséhez egyetlen ideológiai momentumra múlhatatlanul szükség van: a békés egymás mellett élés elkerülhetetlen és pozitív szerepéhez fűződő meggyőződés erősítésére.

1 A. Gromiko: V. I. Lenin i vnyesnaja polityika szovjetszkovo goszudarsztva. Kommunist, 1983. 6. sz.

2 Lenin Összes Művei. 30. kötet, 130. 1.

3 M. 1. Trus: Lenin és a szovjet külpolitika. Kossuth Könyvkiadó, 1983. 47. 1.

4 M. 1. Trus: i. m. 107. 1.

6 Dokumenti vnyesnyej polityiki SZSZSZR. II. kötet, 661. 1.

• E. P. Pletnyev: Diplomácia és világgazdaság. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1969. 205. 1.

TLenin Összes Művei. 42. kötet. 23. 1.

* Robert 0. Keoham-Joseph S. Nye: Power and Interdependence: World in Transition. Boston, Little Brown, 1977. 24. 1.

Megjegyzendő, hogy a szerzők a maguk rendszerét szembeállítják a jellemzett többi elmélettel, és az egyik különbségnek éppen azt tartják, hogy a komplex interdependencia viszonyai közepette az erő nem tekinthető többé a politika hatékony eszközének. E teória tartalmának elemzése nélkül is látható azonban, hogy egyrészt nem a különböző társadalmi rendszerű államok megjelenése által teremtett sajátságos világhelyzetet vizsgálják, és nem azt a korszakot veszik alapul, melyre utalunk, hanem a valóban sok sajátságot mutató jelenlegi helyzetet.

8 l^ikné Hedri Gabriella: Külgazdaság és külpolitika. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982.

10 Ez a megállapítás nem arra kíván utalni, mintha egy tőkés és egy szocialista ország között feltétlenül feszültebbnek kellene lennie a viszonynak, mint mondjuk egy tőkés és egy fejlődő, egy szocialista és egy fejlődő vagy akár két fejlődő, esetleg két szocialista ország között. A kapcsolatok társadalmi összefüggéseire, ha úgy tetszik, minőségi elemeire utalunk csak itt, ami a megszokott és mindennapi államközi viszonyt átitatja a társadalmi rendszerek különbözőségéből fakadó tartalommal, s ezzel új dimenziókat is ad e kapcsolatnak.

11 /. H. Kras~ir,: A szocialista forradalom elmélete. Kossuth Könyvkiadó, 1980. 258. 1.

12/. H. Urasain: i. m. 262. 1.

13 Jan Tinbergen: A RIO-jelentés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1979. 73. 1.

24 Ua. 76. 1.

16 Lenin Összes Művei. 40. kötet. 274. 1.

18 Berec% János: Harc és együttműködés. Akadémiai Kiadó, 1979. 30. 1.

12 Z. Br^esjmski .'The Implications of Change for United States Foreign Policy. Washington, 1967. 4. 1.

25