Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - SZEMLE - Balogh András: Az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete Új-Delhiben
A Koreával foglalkozó két paragrafus43 lényegében megerősíti az eddigi csúcsértekezleteken, így Havannában44 is elfogadott elveket, vagyis állást foglal a békés újraegyesítés és a külföldi csapatok kivonása mellett. Az új-delhi határozat azonban - a havannaitól eltérően - nem említi a dél-koreai ENSZ-parancs- nokság feloszlatásának követelését. Kimaradt az új delhi dokumentumból a kelet-timori kérdés felvetése is, míg Havannában az értekezlet résztvevői elismerték Kelet-Timor népének az önrendelkezéshez való jogát.45 Új-Delhiben a tagállamok nem tartották szükségesnek, hogy vitát nyissanak erről, s eltekintettek ennek a problémának a dokumentumban való szerepeltetésétől is. Az Európával foglalkozó fejezet sok tekintetben erőteljesebbé és konkrétabbá vált. A határozat épített a havannai dokumentum azon megfogalmazásaira, amelyek a helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányának alapelveire hivatkozva állást foglaltak a kölcsönös és kiegyensúlyozott csapatcsökkentésről folyó tárgyalások és a katonai egyensúly alacsonyabb szintű megteremtése mellett.46 Új-Delhiben az állam- és kormányfők bizalomépítő, illetve leszerelési konferencia összehívására szólítottak fel. 47 A résztvevők továbbra is hangsúlyozták az európai és földközi-tengeri biztonsági problémák kölcsönös összefüggését. A Földközi-tenger térségéről szóló bekezdések mind Havannában,48 mind pedig Üj-Delhiben49a feszültség csökkentésének fő eszközét abban jelölték meg, hogy a térséget a béke, a biztonság és az együttműködés övezetévé kell alakítani. A Ciprussal foglalkozó bekezdések50 megerősítik a mozgalomnak azt a havannai döntését,51 amely a megoldást az ország szuverenitásának biztosításában, a megszálló csapatok kivonásában jelöli meg. Latin-Amerika és a Karib-tenger térsége az utóbbi időben olyan feszültség- góccá vált, amelyre a mozgalom a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordított. Az a tény, hogy egy Latin-Amerikától távoli földrajzi térségben került sor a csúcs- értekezletre, egyáltalán nem befolyásolta az elfogadott határozatok éles antiimpe- rialista és konkrétan Egyesült Államok-ellenes hangvételét. Az el nem kötelezettek latin-amerikai csoportja határozottan radikálisabbá vált, ami összefügg a Nicaragua elleni támadások intenzívebbé válásával, az amerikaiak által támogatott salvadori junta egyre negatívabb megítélésével és nem utolsósorban a Malvin-szi- getek körüli konfliktus latin-amerikai hatásával. Az új-delhi határozatok erőteljesen elítélik az Egyesült Államok beavatkozását, illetve felforgató tevékenységét Kubában, Nicaraguában, Salvadorban, s továbbra is támogatják a Puerto Ricói-ön- rendelkezés ügyét.52 A politikai nyilatkozat utolsó paragrafusai Havannához hasonlóan néhány általános nemzetközi politikai kérdéssel foglalkoznak. Határozott állásfoglalás született a nukleáris technológiához történő korlátozás nélküli hozzájutásról, ezt a dokumentum valamennyi állam elidegeníthetetlen jogának deklarálta. Külön fejezetet kapott az úgynevezett új információs világrend megteremtését célzó el97
