Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - SZEMLE - Balogh András: Az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete Új-Delhiben
Értelemszerűen teljesen új összefüggésben vetődött fel a libanoni kérdés, mint Havannában, ahol a mozgalom csupán Libanon egysége és szuverenitása, valamint a déli területek megszállására irányuló izraeli törekvések kérdésében foglalt állást.35 Az új-delhi deklaráció követelte az izraeli csapatok kivonását az összes libanoni területről,36 de - nyilvánvaló kompromisszum és a libanoni kormány idevágó álláspontjának eredményeképpen - felszólított minden államot, hogy támogassák az összes olyan nem libanoni erő kivonását az ország területéről, amelynek jelenlétét a libanoni hatóságok nem helyeslik.37 Havannától eltérően az új-delhi értekezlet nem ítéli el a Camp David-i megállapodást, ami minden valószínűség szerint az egyiptomi külpolitika bizonyos változásaival, illetve a többi arab ország Egyiptommal kapcsolatos értékelésének módosulásával függ össze. Szintén a közel-keleti témához tartozó közös állásfoglalást fogadott el a csúcs- konferencia, amely kategorikusan elítélte az iraki nukleáris berendezések elleni izraeli támadást.38 A politikai közvélemény számított arra, hogy az új-delhi értekezlet részletesen foglalkozik az iráni-iraki konfliktussal, és a megoldás irányába mutató döntéseket hoz. A különböző közvetítési kísérletek azonban most sem jártak eredménnyel. Az állam- és kormányfői értekezlet résztvevői kénytelenek voltak megelégedni egy, a konfliktusban részt vevő mindkét félhez intézett felhívás elfogadásával és a közvetítő erőfeszítések további támogatásával. Az egész konfliktussal a politikai deklarációnak csak egyetlen bekezdése foglalkozik, amely tudomásu vette a Kuba, India, Zambia külügyminisztereiből és a PFSZ képviselőjéből álló bizottság jelentését.39 A Délkelet-Ázsiával foglalkozó paragrafusok a be nem avatkozás és szuverenitás általános elveit erősítik meg. A határozat „megerősíti a kambodzsai nép jogát arra, hogy külföldi beavatkozástól, szubverziótól, erőszaktól mentesen határozza meg saját sorsának alakulását”.40 A határozat felhív arra is, hogy a térség államai kezdjenek párbeszédet, amelynek a közöttük levő nézeteltérések megoldásához és tartós békéhez kell elvezetnie. Az ASEAN-országoknak az a hangos vitákat provokáló törekvése, hogy a csúcsértekezlet ítélje el Vietnamot kudarcot vallott. Ez egyáltalán nem a sajátos „havannai atmoszféra”41 eredménye volt, hiszen a mozgalomhoz tartozó országok többsége Új-Delhiben is hasonlóan foglalt állást, és nemcsak „az üres szék” formula fenntartását fogadta el, hanem Vietnam megbélyegzését is az el nem kötelezettek egysége elleni és a neokolonializmus erőit segítő aktusnak tekintette. Az úgynevezett Délnyugat-Ázsiával foglalkozó fejezet valójában Afganisztánt jelöli. A dokumentum Afganisztán függetlensége, szuverenitása, területi integritása és el nem kötelezett státusza tiszteletben tartására és a külföldi csapatok kivonására szólít fel, és megerősíti a menekültek jogát a biztonságos visszatérésre. Gyors politikai megoldást sürget a dokumentum az ENSZ főtitkárának közreműködésével.42 96
