Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - SZEMLE - Balogh András: Az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete Új-Delhiben
ellenesebbé váltak azzal, hogy konkrét utalás történt Diego Garcia és szélesebb értelemben a Chagos-szigetvilág fölötti szuverenitásra. Míg a havannai dokumentum nem tett különbséget az Indiai-óceán térségében katonai jelenléttel rendelkező nagyhatalmak szerepe között, Új-Delhiben határozott állásfoglalás történt a mauritiusi kormány jogának érvényesítése mellett a Diego Garcia-i szigetek fölött, ami nyilvánvalóan egyenlő az Egyesült Államok e térségbeli legfontosabb bázisának elítélésével. Az új-delhi nyilatkozat kimondja: „a Diego Garcia-i katonai bázis létesítése és erősítése veszélyezteti Mauritius és más államok szuverenitását, területi integritását és békés fejlődését”.26 Valamennyi békeszerető erő számára örvendetes, hogy az új-delhi értekezlet megerősítette a mozgalomnak egy átfogó, kollektív biztonsági rendszer melletti elkötelezettségét.27 Új elem a Ma- dagaszkári Demokratikus Köztársaság ama kezdeményezésének támogatása, amely egy indiai-óceáni csúcsértekezlet összehívására irányul.28 Az el nem kötelezettek mozgalma hagyományosan rendkívüli figyelmet fordít a közel-keleti konfliktusra, a palesztin kérdésre. Az ezzel kapcsolatos viták voltak mindig a leghosszabbak, és itt születtek a legterjedelmesebb dokumentumok és általában a legegyértelműbben Egyesült Államok-ellenes határozatok. Ez a hagyomány Új-Delhiben sem tört meg, jóllehet a közel-keleti fejezet hátrébb került, és a megfogalmazások is kifejezik a térség azon új realitásait, amelyek a libanoni háború, az arab államok fezi értekezlete és a palesztin mozgalomban bekövetkezett változások következtében alakultak ki. A mozgalomnak azt a már régen hangoztatott álláspontját, hogy a megoldatlan palesztin probléma áll az egész közel-keleti feszültséggóc középpontjában, ismét megerősítették. Ezt mutatja az is, hogy a palesztin kérdés a Közel-Kelettel foglalkozó fejezetek élére került. Az eddigieknek megfelelően az el nem kötelezettek állást foglaltak a palesztin nép elidegeníthetetlen jogai mellett, és támogatásukról biztosították „a hazájuk felszabadításáért folytatott harcot”.29 A határozat szerint a Közel-Keleten nem lehet béke Izraelnek az 1967-ben megszállt területekről való teljes és feltétel nélküli visszavonulása nélkül.30 Ez a csúcsértekezlet is, Havannához hasonlóan, elítélte Izraelt és az Egyesült Államokat, és támogatta a független palesztin államiság megteremtésének gondolatát.31 Nincs különbség azon állásfoglalások között, amelyek a PFSZ egyedüli képviseleti jogát érintik. A jövőre vonatkozóan lényeges azonban az új-delhi értekezletnek a fezi arab csúcs- konferenciára32 és annak határozataira, valamint a Palesztin Nemzeti Tanács 1980. februári XVI. ülésére való hivatkozása.33 E két értekezlet - mint ismeretes- a közel-keleti konfliktus rendezése és a palesztin államiság megteremtése kérdésében új, konstruktív, a mozgalomhoz nem tartozó államok számára is nagyobb azonosulási lehetőséget biztosító elemeket fogalmazott meg. A palesztin kérdéssel összefüggésben a konferencia kéréssel fordult a nemzetközi közösséghez, hogy létesítsenek egy háborús bűnöket kivizsgáló bíróságot, amely megtárgyalná a palesztin nép ellen az 1948 óta megszállt összes területen elkövetett bűnöket.34 95
