Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - Notai András: Konfliktusok, konkurrencia és kooperációs lehetőségek az EK-Japán kapcsolatokban
importellenőrzési gyakorlat döntően a japán konkurrencia kivédésére irányul, valójában azonban az EK-tagállamok közötti érdekkülönbségeket erősíti fel, és végső soron a nyugat-európai integráció megosztására mindig is törekvő japán gazdaságdiplomácia sikerét vetíti előre. A mikroelektronikától mérnökök, közgazdászok, szociológusok egyaránt új ipari forradalmat remélnek, ugyanis e terület vívmányai szinte valamennyi iparágban és az élet számos területén közvetlenül alkalmazhatók. A robottermeléssel együtt23 e vonatkozásban Japán - és az Egyesült Államok - előnyei az EK-val szemben tetemesek. Nyugat-Európa félelme tehát a japán konkurrenciától egyáltalán nem megalapozatlan. Arra a kérdésre azonban, hogy az EK egyfajta „kiárusítására” kerül-e sor, vagy hosszú távú érdekek szólnak az éles konkurrenciahar- cot nem nélkülöző, de kooperációs elemekkel bővülő és esetleg politikai szálakkal is összekötődő EK-Japán kapcsolat mellett a nyolcvanas évtizedben, már a kilátásokat befolyásoló főbb tényezők felvázolása adhatja meg a választ. Kilátások a nyolcvanas évek végéig Az EK és Japán között az elmúlt 10-15 évben kialakult kapcsolatok alapvetően gazdasági jellege, valamint a felmerült problémák és feszültségek ugyancsak gazdasági természete miatt a kilátások megítélésében is vezető helyre kívánkoznak a gazdasági szférában várható változások. Emellett azonban több tényező látszik arra utalni, hogy a nyolcvanas években a két tőkés erőközpont közötti politikai érintkezés szálai is szorosabbra fonódnak. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fő feszítő ereje, konfliktusgóca változatlanul a japán exportoffenzíva marad. Ennek valószínűségét a nyolcvanas években már nemcsak a japán gazdaság versenyképessége, a külkereskedelem struktúrájából és az ország nyersanyagimporttól való függéséből fakadó exportkényszer indokolja, hanem egyre inkább a műszaki fejlődés élvonalában haladó ágazatokban kiépülő technológiai fölénye is. Az elektronikában, az adatfeldolgozásban, a speciális gépek és berendezések piacán inkább erősödik, mintsem csökken a japán exportoffenzíva. Ennek területeit, intenzitását azonban árnyalhatják olyan tényezők, mint a nyugat-európai PAL-licenc érvényességének lejárta (ez elősegítheti a japán behatolást a színes televíziózás piacára), a japán gépipar strukturális jellegéből fakadó ellentmondások (amelyekből például az NSZK a japánok szerszámgéppiaci jelenlétének csökkenésére következtet),24 vagy a Japánnal szoros ipari munkamegosztást kiépített távol-keleti gazdaságok műszakilag igényesebb termékeinek megjelenése Nyugat-Európában (ez egyrészt a japán termékeknek is versenyt támaszt, másrészt - szoros japán kapcsolatai miatt - közvetve újabb japán érdekeket juttathat be az EK-piacra). Jóval kevésbé számítható ki az Európai Közösség viselkedése. Annyi bizonyosra vehető, hogy erősödik Brüsszel nyomása Tokióra a nyugat-európai ex77
