Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 2. szám - Notai András: Konfliktusok, konkurrencia és kooperációs lehetőségek az EK-Japán kapcsolatokban

Az EK esetében az egyes termékcsoportok világexportbeli hányadai között jóval kisebb a szórás, mint Japánéban, ami az utóbbi rendkívül specializált kivitelére, valamint az ezt támogató gazdaságpolitikai háttérre vezethető vissza.

A legtöbb műszakilag élenjáró termékcsoportban egyértelműen erősödött a japán pozíció; különösen vonatkozik ez az elektronikai jellegű termékekre, ahol esetenként Japán a világexport döntő hányadát szolgáltatja (színes tv, szórakoztató elektronika, diktafon).

Meglehetősen egyértelmű japán térhódítás figyelhető meg egyes, korábban nyugat-európai sajátosságnak tartott termékcsoportokban (mindenekelőtt a szerszámgépek, orvosi készülékek, távközlési berendezések, de az acélcsövek esetében is).

Az EK 1971-1980 között világexportbeli részarányát a feltüntetett termék- csoportok közül mindössze háromban (gyógyszerek, műanyagok, folyadékszivattyú) tudta növelni, másutt különböző mértékű, esetenként feltűnő térvesztése állapítható meg.

A japán és az EK-export specializálódási irányaiban nemcsak a növekvő konkurrencia rajzolódik ki, de egyes területeken a fokozott együttműködés lehetőségei is feltűnnek (például gyógyszerek, műanyagok, nukleáris technológia), jelezve, hogy a nagymértékű japán előretörés mellett is vannak sajátosan nyugateurópai termelési ágazatok, ahol az EK világpiaci versenyképessége kielégítő, illetve ahol Japán - a belátható időben - nem jelent „fenyegetést”. (Más a helyzet éppen ezeken a területeken az amerikai exporttal és technológiával.)

A műszakilag élenjáró termékek világexportbeli növekedése és az egyes fontosabb földrajzi térségekben való pozícióváltozás között meglehetősen szoros összefüggés van, amit a gépkereskedelem példáján a 7. tábládat szemléltet.

7. tábládat

Az EK és Japán gépexportja a fontosabb piacokra (az adott piac gépimportjának százalékában)

Megnevezés

1970

1973

EK

1976

1979

1980

1970

Japán 1973 1976

1979

1980

Világ összesen

44,9

44,8

43,°

44,2

8,7

11,1

13,0

12,5

Egyesült Államok

3U7

3U3

23,9

26,j

25,2

20,9

23,2

29,9

31,0

54,9

Kanada

10,2

9,i

7,4

8,4

6,9

4,°

5,°

5,3

4,°

5,5

Európai Közösség

68,2

69,0

68,7

67,9

61,9

2,9

4,8

5,6

5,3

7,3

EFTA

67,9

67,7

6j,i

67,8

4,°

5,9

6,4

5,2

Japán

27,0

29,6

25,5

26,0

26,9

OPEC

46,4

48,0

45,3

45,°

8,7

12,7

14,0

l6,2

Latin-Amerika

32,2

30,0

26,1

26,0

7,°

14,0

14,6

I,,9

Távol-Kelet

28,7

25,5

24,8

24,0

32,8

34,8

34,3

35,6

Európai KGST- országok

ij,8

16,7

19,1

16,5

i,3

i,9

3,i

2,7

Forrás: United Nations. Yearbook of International Trade Statistics, 1980. és OECD. Trade by Commodities. 1980.

74