Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - Király János: A Reagan-kormány Latin-Amerika-politikája
1 Washingtoni katonai szakértők számításai szerint egy esetleges európai háború kirobbanása esetén e térség stratégiai jelentősége tovább növekszik, hiszen a kőolajszükséglet 70, a nyersanyagok 90, a hadianyagok és felszerelések 45 százalékát kellene a Mexikói-öbölben és a Karib-tengeren mozgatni. 2 E körzetben működnek a Déli Főparancsnokság, a karibi egyesített hadászati erők, a nor- folki haditengerészeti főparancsnokság, a SOSUS lehallgató, továbbá a bahama-szigeteki tengeralatti kísérleti és megfigyelésértékelési központ mindenféle hajó- és tengeralattjárófigyelő szolgálata, a Puerto Rico-i szigetekhez tartozó Vieguen létesített gigantikus katonai kiképzőtábor és gyakorlótér stb. 3 A befektetett észak-amerikai magántőke értéke - Mexikót is beleszámítva - 1980-ban 13,7 milliárd dollárt tett ki, s ha ehhez hozzászámítjuk, hogy az amerikai monopóliumoknak speciális vámkedvezményeket biztosító Puerto Rico szigetén ipari, kereskedelmi, szolgáltató és stratégiai létesítményekbe beruházott amerikai tőke meghaladja a íj milliárd dollárt, akkor nem lehet kétséges, miért olyan erős a State Department és a Pentagon ragaszkodása a karibi „turisztikai paradicsomhoz”. 4 El Economista, Buenos Aires, 1980. június 23. 5 Latin America Weekly Report, 1980. december 5. « Uo. 7 A felszabadítás teológiájának koncepcióját az 1969. évi, a kolumbiai Medellinben megtartott első konferenciájukon dolgozták ki a latin-amerikai püspökök (CELAM). E koncepció az egyház elkötelezettségét hangsúlyozta a társadalmi és gazdasági nyomor elleni, az alapvető emberi szabadságjogok garantálásáért vívott harcban. Ezt az irányvonalat a mexikói Pueblában megrendezett második püspöki konferencia is megerősítette (annak ellenére, hogy a Vatikán távol tartotta a konferencián való részvételtől a korábbi értekezlet legprominensebb és legradikálisabb képviselőit), sőt II. János Pál pápa az 1977. évi konferencián való személyes jelenlétével sem tudott befolyást gyakorolni a haladó latin-amerikai egyházi mozgalom radikális téziseinek megváltoztatása érdekében. 8 A bizottság idevonatkozó javaslatai lényegében véve felidézik a kubai forradalom győzelme után a további latin-amerikai forradalmak megakadályozására Kennedy által 1961-ben megindított, majd néhány évvel később hivatalosan is meghirdetett (és 1973-ban dicstelenül kimúlt) „Szövetség a haladásért” program célkitűzéseit. Ezek keretében összesen 100 milliárd dollárt akartak beruházni részben egy 20 milliárd dolláros amerikai hozzájárulás, de nagyobb részben „önsegélyezés” formájában a latin-amerikai országok infrastrukturális, gazdasági, szociális, oktatási, egészségügyi helyzetének javítására, az indián lakosság társadalmi asszimilációjának meggyorsítására. A hatvanas évek latin-amerikai diktatúrái azonban e segélyek túlnyomó részét rezsimjeik megerősítésére vagy pazarló személyes fogyasztásukra fordították, de a megígért amerikai hozzájárulás sem érte el a Latin-Amerikának szánt összeg felét sem. 9 Uo. 10 Central America: No Easy Answers. Foreign Affairs, 1981. nyár. 1123-1130. 1. 11 Ua. 1127-1147. 1., valamint Current History, 1982. február. 51. 1. 12 Orbis, 1981. tavasz. 8-10. 1. és Die yf/eltmche, 1981. szeptember 24. 13 Latin America Weekly Report, 1980. augusztus 22. 14 A Reagan-kormány nyomása nem is maradt eredménytelen, mert például Franciaország „meghatározatlan időre” felfüggesztette a Nicaraguával 1981 decemberében 15,8 millió dollár értékű fegyverszállításról kötött egyezményben vállalt 2 db Alouette-3 helikopter, 2 partvédelmi őrnaszád, továbbá 45 teherautó, 100 db helikopterre szerelhető rákétakilövő és 700 db rakéta szállítását. 15 Az Egyesült Államok javaslatai a következők voltak: a) Argentína vonja vissza a szigetek elfoglalására kirendelt erőit, a brit hadiflotta térjen haza. b) A vitatott szigetcsoport az Egyesült Államok, Anglia és Argentína közös igazgatása alá kerüljön, c) 1982 decemberétől e három ország képviselői folytassanak tárgyalásokat a sziget sorsáról, esetleg függetlenségéről, társult állami státuszáról vagy valamiféle más megoldásról, d) Meg kell ismerni a szigetlakok véleményét, e) Argentína az április 2. (a szigetek megszállásának napja) előtti helyzethez hasonlóan tartson fenn kereskedelmi repülőszolgálatot a sziget lakóinak ellátása végett, és gondoskodjék azok gáz- és üzemanyag-ellátásáról is. 16 Az 1947. szeptember 2-án Rio de Janeiróban megkötött ún. Amerika-közi Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés, közismertebb nevén Riói Paktum az első volt az Egyesült Államok globális stratégiai terveinek megvalósítására létrehozott szövetségi rendszerek láncolatában, melynek fő célja az Egyesült Államok kizárólagos érdekeinek védelme Latin-Amerikában a kontinensen kívül elhelyezkedő hatalmakkal szemben, de legfőképpen a „kommunizmus latin-amerikai elterjedésének a megakadályozása”. A kubai forradalom győzelme és konszolidálódása, de különösen a hetvenes évek enyhülési folyamata következtében Latin-Amerikában kibontakozott forradalmi fellendülés és az ezt követő átrendeződések folytán a paktum 57
