Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 2. szám - Király János: A Reagan-kormány Latin-Amerika-politikája

anakronisztikussá lett; s a latin-amerikai országok kezdeményezésére az Egyesült Államok nem zárkózhatott el a szerződés szövegének bizonyos módosítása elől. Ennek megfelelően az 1976-ban San Jósé de Costa Ricá-ban módosított szerződés alapokmánya már nem a Latin- Amerika biztonságát „extrakontinentális hatalmak” (értsd: a kommunizmus) részéről fenyegető veszélyekre helyezte a fő hangsúlyt, hanem a kontinensen belülről jövő úgynevezett gazdasági agresszióra. Ennek a becikkelyezésével a paktum tagországai félreérthetetlenül utaltak a térség stabilitásának megingását előidéző, egyenlőtlen észak-amerikai-latin-amerikai kapcsolatokra. Peru volt az egyik szószólója a „kollektív gazdasági biztonság” elvének az amerikai kontinens országai egymás közti kapcsolatainak alapelveként történő elfogadásának. Az Egyesült Államok azonban visszautasította az erre irányuló kezdeményezést.

Áz Egyesült Államok most a Riói Paktum nyilvánvaló katonai jellegét akarja kidomborítani, vagy ha ebbéli törekvéseiben esetleg latin-amerikai ellenállásra találna (különösen a dél-atlanti konfliktusban tanúsított magatartása miatt), akkor új szövetségi rendszer vagy rendszerek kialakításán fáradozna a vele továbbra is együttműködésre hajlandó országokkal.

5»