Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 2. szám - Király János: A Reagan-kormány Latin-Amerika-politikája

erőknek nyújtott támogatástól remélte az őt kiszolgáló rezsim konszolidálását s a nicaraguai példa megismétlődésének elkerülését. Nicaraguát tekintve a konvenció „sajnálatát fejezte ki a nicaraguai marxista hatalomátvétel miatt, s a leghatáro­zottabban visszautasította és elítélte a Salvador, Guatemala és Honduras destabili- zálására irányuló marxista lépéseket”. „Semmilyen marxista kormánynak ezen a [nyugati] féltekén nem nyúj tunk segítséget a j övőben, s ellenezzük Carter nicaraguai segélyprogramját, elő kívánjuk mozdítani azonban, hogy Nicaragua ismét szabad és független kormánnyal rendelkezzék”.5 Kiemelten kell kezelni - szögezik le — Mexikónak az Egyesült Államokhoz fűződő érdekeltségeit és kapcsolatait. A köztársaság párti konvenció résztvevői hangsúlyozták Puerto Ricónak és a Virgin-szigeteknek a Karib-tenger védelmi rendszerében és biztonságának megvalósításában betöltött stratégiai fontosságát és szerepét, s úgy vélték, hogy „Puerto Rico felvétele az Egyesült Államok tag­államainak sorába kifejezi azon közös célunkat és érdekünket, hogy a térségben jelentkező és egyre növekvő szovjet-kubai behatolással és befolyással szembenéz­zünk”.6 Fontosnak tartották, hogy a Panama-csatorna maradjon továbbra is nyitott a nemzetközi hajózás számára, és legyen mentes mindenféle konfliktustól. Az új csatornaszerződés előírásait, beleértve a csatorna védelmében az Egyesült Álla­mokra háruló elsődleges felelősséget is, a szenátus által jóváhagyott feltételekkel és záradékokkal együtt betű szerint kell betartani. Ezzel kapcsolatban megjegy­zendő, hogy a panamai és az amerikai kormány között mind a mai napig vita van a csatornaszerződés egyes pontjainak értelmezésében, minthogy az amerikai és pa­namai államfők által aláírt új szerződés spanyol, illetve angol nyelvű változatában eltérések vannak. A panamai kormány ugyanis 1977. október 25-én az Egyesült Államokkal kialkudott és aláírt új csatornaszerződést az alkotmány előírásainak megfelelően népszavazással elfogadtatta, de 1978-ban az amerikai szenátus a rati­fikálási eljárások során-a panamai kormány előzetes hozzájárulása nélkül-egy­oldalúan megváltoztatta és módosította a már aláírt szerződés szövegét, és kiegé­szítő záradékokkal látta el. A Reagan környezetéhez tartozóknak azonban még így sem felel meg a csatornaszerződés szövege, s az amerikai elnöknek javasolták a Panamával megkötött államközi megállapodások felülvizsgálatát. A Santa Fé-bizottságnak az Egyesült Államok követendő latin-amerikai politikájára vonatkozó javaslatainak célja az amerikai hegemónia megszilárdítása, a pánamerikanizmus szellemét megvalósító Amerika-közi intézményi rendszerek (Amerikai Államok Szervezete, Amerika-közi Kölcsönös Segélynyújtási Szerző­dés, Amerika-közi Védelmi Testület stb.) megerősítése, illetve a kornak megfelelő olyan új szövetségi rendszer életre hívása, amely egyes, nem alapvető kérdésekben bizonyos engedményeket is tehet a latin-amerikai országok kívánságainak meg­felelően. (így például maga a bizottság javasolja, hogy az Egyesült Államok vesse fel az Amerika-közi szövetségi rendszer, az Amerikai Államok Szervezete székhe­lyének Washingtonból valamely latin-amerikai fővárosba való áttelepítését.) 47

Next

/
Thumbnails
Contents