Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 2. szám - Berényi Pál: Ideológia és külpolitika: reideológizáció az Egyesült Államokban
BERÉNYIPÁL Ideológia és külpolitika: reideológizáció az Egyesült Államokban A nemzetközi kapcsolatok alakulása, a gyakorlati tapasztalatok fényében is igazolást nyert az a marxista-leninista elvi álláspont, hogy az eszmei-világnézeti alap, a társadalomfilozófiai felfogás, az „uralkodó gondolatok” döntően meghatározzák valamely külpolitika jellegét, alapvető orientációját. A gyakorlati külpolitikát természetesen ennél közvetlenebb módon a mindenkori politikai (hatalmi) és gazdasági (anyagi) érdekek formálják, de az ideológia nem marad hatás nélkül a megvalósítás során követett prioritásokra, a külpolitika módszereinek és eszközeinek a megválasztására sem. Amikor a nemzetközi kapcsolatok elemzésével foglalkozó politikatudomány a 8o-as évek bonyolult világhelyzetének okait, mozgató erőit és várható következményeit próbálja kikutatni, a politikai és gazdasági feltételrendszer vizsgálatánál és azon túl, szembetalálkozik az ideológiai tényezővel, a világgazdasági-világpolitikai és az ideológiai viszonyok változásainak összefüggéseivel. Korunkban, amikor a nemzetközi viszonyok fő tartalma a szocializmus és a kapitalizmus küzdelme és versenye, a külpolitika és az ideológia szorosabb kapcsolatát törvényszerű és objektív jelenségnek kell tekintenünk. Az „ideológiamentes” vagy „tisztán pragmatikus” külpolitika - ahányszor csak felbukkant ilyesmit szorgalmazó nézet, álláspont - sosem tudott több lenni elvont teóriánál. A külpolitika ideológiai kötődése két vonatkozásban is fennáll: az ideológia, mint minden politikai cselekvést vezérlő eszmerendszer, motivációs és értékmérő funkciót tölt be, így a külpolitika számára meghatározza a hosszú távú célokat és feladatokat, viszonyítási alap az elért eredmények értékeléséhez, biztosítja a külpolitika konzekvens jellegét, módot ad illeszkedésére a nemzetközi viszonyok rendszeréhez; ugyanakkor az ideológia fontos tényezője a tömegek politikai tudatának is, amelynek befolyásolása, megnyerése nélkül ma már egyetlen állam külpolitikája sem számíthat elismertségre, sikerre — még rövidebb távon sem. A kérdés tehát az ideológiai tényező mai - sok tekintetben negatív hatások28
