Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Hajdók Lajos: Jurij Ivanov: Az Egyesült Államok kongresszusa és a külpolitika. A befolyásolás lehetőségei és módszerei, 1970-1980
tartó taglalása egyszerre tekinthető az adott szituáció bemutatásának és az előremutató elemek minősítésének. Kiemeli azokat a fontos tényezőket, hogy a két fél kötelezettséget vállalt „a hadászati támadófegyverek mennyiségi és minőségi korlátozására, mérsékletet tanúsít a hadászati támadófegyverek új típusainak kifejlesztésében”. (224. 1.) A megállapodás jelentőségét és értékét „csökkenti, hogy az amerikai ratifikálási folyamat leállítása miatt nem léptették hatályba”. (224. 1.) A szerző itt jelzi a szovjet-amerikai kapcsolatokban a feszültség felerősödésének tényleges és vélt indítékait, valamint az új fegyverkezési programokat. Néhány alfejezet a szovjet-amerikai biztonsági megállapodásokra tér ki. (Közvetlen távközlési kapcsolat a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Egyezmény a Szovjetunió és az Egyesült Államok nukleáris háború kirobbanása veszélyének csökkentését célzó intézkedéseiről. Egyezmény a Szovjetunió kormánya és az Egyesült Államok kormánya között a nyílt tengeren és a fölötte levő légtérben bekövetkező incidensek megelőzéséről. Egyezmény a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a nukleáris háború megakadályozásáról. A föld alatti atomkísérletek korlátozása.) A felsoroltak is megerősítik, hogy a jelzett megállapodások a szovjet-amerikai kapcsolatok fontos elemeit és fejlődését képezik, és a legszorosabban kapcsolódnak a SALT témaköréhez. A szerző már a bevezetőben hangsúlyozza: „A könyv harmadik fejezete a szovjet-amerikai úgynevezett biztonsági megállapodások elemzésével zárul, abból kiindulva, hogy az egész SALT-folyamatban szerves egységet képez a hadászati fegyverrendszerek korlátozásának és csökkentésének, valamint a termonukleáris világháború megelőzésének, veszélye csökkentésének kérdése.” (13. 1.) A negyedik fejezet - „Űj kezdések: Euro- salt-SALART” - először az új szovjet-amerikai fegyverzetkorlátozási, -csökkentési tárgyalások előzményeire hívja fel a figyelmet. Jelzi azokat a korábbi törekvéseket, amelyek mérlegelték, előirányozták a közép-hatótávolságú rakéták, a közép-hatósugarú bombázók korlátozását, és azokat, amelyek a hadászati fegyverrendszer lényeges csökkentését célozták. Genfben jelenleg „párhuzamosan két szovjet-amerikai nagyköveti szintű tárgyalás- sorozat” folyik. „A felek képviselői az európai nukleáris fegyverekről, valamint a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról, -csökkentéséről tanácskoznak.” Az új elnevezések - „Eu- rosalt”, START, SALART - lényegi kérdéseket, bonyolult problémaköröket jelölnek. A tárgyaló felek eltérő tárgyalási pozíciói, a tét nagysága világos elemzésben ismerhető meg. „Csökken-e a katonai feszültség, sikerül- e érdemi megállapodásokat elérni, vagy tovább tart a hadászati fegyverrendszerek fejlesztésének üteme?” Pirityi Sándor keresi a válaszokat „a világ és az emberiség számára sorsdöntő, ám szövevényes és nehezen követhető kérdésekre”. Több vágányon, több csatornán keresztül jut el a lényegi csomópontokhoz, és vezeti el a szakértőket, érdeklődőket a bonyolult problémakörök megértéséhez. Pirityi Sándor új munkája - értékei alapján — az olvasók legszélesebb köreinek érdeklődésére tarthat számot. Pataki István JURIJ IVANOV: Az Egyesült Államok kongresszusa és a külpolitika. A befolyásolás lehetőségei és módszerei, 1970-1980 (Kongressz SZSA i vnyesnyaja polityika. Vozmozsnosztyi i metodi vlijanyija.) Nauka, Moszkva, 1982. 21 j 1. Könyvében Jurij Ivanov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Egyesült Államok- és Kanada-intézetének munkatársa azt taglalja, hogy az amerikai kongresszusnak, az Egyesült Államok legfőbb törvényhozó szervének hol a helye a külpolitikai kidolgozásában részt vevő amerikai államhatalmi intézmények sorában. Elemzi az amerikai kongresszus külpolitikai tevékenyégére ható tényezőket, és azokat az okokat, amelyek következtében az amerikai kongresszus a hetvenes években lényegesen aktívabb külpolitikai tevékenységet folytatott. A könyv bevezetőjében a szerző ismerteti az amerikai államhatalmi szervezetek felépítését. Emlékeztet rá, hogy az Egyesült Államok alkotmánya értelmében az államgépezet működésének alapját a hatalom megosztásának az elve jellemzi. Az államhatalom az Egyesült Államokban törvényhozó, végrehaj15}