Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - FÓRUM - Zaglagyin, V.: A nyolcvanas évek békeprogramja: megvalósítás és fejlődés
szóló békeprogram fejlesztéseként terjesztettek elő, teljes mértékben figyelembe vették az európai közvélemény álláspontját, valamint az európai országok és az Egyesült Államok vezető körei azon részének az álláspontját, amely síkraszáll a békés fejlődésért, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti, a békés egymás mellett élés elvein alapuló kapcsolatokért. íme egy jellemző példa. Amikor a Szovjetunió előterjesztette álláspontját az európai közép-hatótávolságú atomeszközökkel kapcsolatban, és jelentős csökkentést javasolt, bizonyos körök Nyugaton úgy nyilatkoztak, hogy ez kevés. Ha ugyanis az ilyen típusú atomfegyvereket csökkentik Európában, de elhelyezik az Uralon túl, akkor még mindig elérhetik az európai országok területén lévő célokat. Ennek figyelembevételével a Szovjetunió úgy döntött: megfelelő megállapodás elérése esetén semmilyen közép-hatótávolságú rakétát nem helyeznek el olyan helyen, ahonnan elérhetnék a nyugat-európai országokat. Ezen túlmenően néhány nyugati állam olyan álláspontot hangoztatott, hogy a tárgyalás jó dolog, de keveset jelent addig, amíg a Szovjetunió folytatja újabb rendszereinek telepítését, hogy felváltsa a régieket. Válaszul a Szovjetunió bejelentette, hogy mennyiségileg és minőségileg befagyasztja összes közép-hatótávolságú atomrakéta-eszközét. Sőt saját kezdeményezésére csökkenteni kezdte Európában elhelyezett közép-hatótávolságú rakétáinak számát. Országunk azonban jogosan vár válaszlépéseket. Válaszként fokozódó szovjetellenes propagandát tapasztalunk, kísérleteket arra, hogy eltorzítsák békekezdeményezéseinket. S nem csak ezt. Ha az Egyesült Államok tényleg elkezdi megvalósítani az MX hadászati rakéták telepítését az Egyesült Államokban, Nyugat- Európában pedig a Pershing-2-esekét és a szárnyasrakétákét, ez növelni fogja a Szovjetunió valóságos fenyegetettségét. Senkinek sem sikerült természetesen megrémíteni ezzel minket. S az amerikai kormánynak nem érdemes illúziókat táplálni azzal kapcsolatban, hogy katonai fölényre tehet szert a Szovjetunióval szemben. A szovjet vezetés ezt teljes határozottsággal kijelentette. Az Egyesült Államok és a NATO agresszív akciói azonban a testvéri szocialista országokkal együtt arra késztetnek bennünket, hogy komolyan gondoskodjunk a védelmi képesség kellő szinten tartásáról. A jelenlegi nemzetközi helyzetben is azonban, amely, úgy tűnik, kevés alapot szolgáltat a derűlátásra, változatlanul abból indulunk ki, hogy most még inkább fontos az erőfeszítések fokozása a katonai veszély csökkentése, az általános atomkatasztrófa megelőzése érdekében. Fontos annak hangsúlyozása, hogy a Szovjetunió, amikor előterjesztette az alapvető nemzetközi problémákra vonatkozó javaslatait, akcióit összehangolta a szocialista országokkal. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülésein áttekintették a legfontosabb nemzetközi problémákat. Jelentős szerepük van a VSZ Politikai Tanácskozó Testület döntéseinek. Ezzel kapcsolatban fontos az, hogy a szocialista országok hozzájárultak
