Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - Berecz János: A nemzetközi biztonság kérdései napjainkban
lassú, körülményes, és sokszor az ellentétes hatások felszínre jutása miatt az érdekek nem a döntésben, hanem gyakorlati lépésekben érvényesülnek. Mindehhez járul a négyévenként ismétlődő és egyre nagyobb nemzetközi hatású elnökválasztás, ami minden esetben megkérdőjelezi a korábban jóváhagyott megállapodásokat. Minden új elnök a megelőző megállapodások felülvizsgálatával lép a porondra. Mindez olyan körülmények között, amikor a két világrendszer és a két nagy katonai szövetség jelentős mértékben meghatározza a világ biztonságát. Ez a politikai intézményrendszer ilyen helyzetben önmagában is veszélyeket hordoz a biztonságra nézve. Korunkban számunkra a fő feladat a béke megőrzése s ezzel egyidejűleg a társadalmi haladás biztosítása. Viszont minden változással valamilyen módon felborul az a rend, amit már kiépítettünk, megőriztünk, és ekkor minden esetben kezdhetjük a harcot elölről. Az enyhülés időszaka, annak kibontakozása és az ellene intézett támadás kifejlődése két alapvető tényre irányította a figyelmet. Az egyik az, hogy a katonai erőegyensúly meghatározó jellegű a békés egymás mellett élés, az enyhülés szempontjából. A másik pedig, hogy megállapodásokkal az atomháború veszélye csökkenthető, és elérhető a bizalom szükséges foka. II. Európa és a világ más térségeinek a biztonság szempontjából való összefüggése nagy és igen fontos kérdés. Ezzel összefüggésben merülnek ma fel olyan elvek, mint az enyhülés oszthatatlansága, az összekapcsolás elve, a korlátozott nukleáris háború lehetősége, amely Európára koncentrálódna. Ide kapcsolódik a középhatótávolságú rakétarendszerek egész bonyolult kérdésköre is. Még emlékszünk arra az utóbbi néhány hónapban már nem hangoztatott, de másfél évtizeden át nyomatékosan hirdetett kínai tételre, hogy a háború elkerülhetetlen, hogy az a két nagyhatalom között fog kirobbanni, és fő területe Európa lesz. A mai egyesült államokbeli doktrínák és a tegnapi kínai tétel között rokonság, összecsengés van. Európa biztonsága az egész világ szempontjából igen fontos. Kölcsönhatás van, de Európa most ismét erőteljesebben hat a világ sorsára, mint a világ más térségei Európáéra. Európa közepén élve, e tekintetben mi nagyon is érintve vagyunk. Európában koncentrálódnak a két társadalmi rendszer fő erői, katonai eszközei, az együttélés kényszerűségének, szükségességének felismerése tehát itt a legfontosabb. Az enyhülés is itt volt a legeredményesebb, hiszen a felismerések gyakorlati megállapodásokban tükröződtek, valósultak meg. A biztonságról van már kollektív megegyezés és bizonyos fokú kötelezettségvállalás is. A kölcsönös érdekek alapján jelentős gazdasági együttműködés alakult ki. A kollektív megállapodás és a gazdasági megegyezések fejlődése ellenére a katonai szembenállás nem csökkent Európában. Az enyhülés kibontakozásának
