Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)

1982 / 5. szám - SZEMLE - Cseh István: A Palme-jelentés és a Bahr-javaslat európai biztonsági vonatkozásai

Néhány megjegyzés A Bahr-javaslat a napi politikai igényekhez és lehetőségekhez jobban közelítve, abból indul ki, hogy Európa teljes atomfegyver-mentesítése jelenleg nem reális célkitűzés. Nem mondja ki, de azt sugallja, hogy az észak-európai és a Balkánon létrehozandó szubregionális atomfegyvermentes övezet fontos lépést jelentene ugyan a helyes irányba, jelentősége azonban viszonylag csekély maradna. Az euró­pai konfrontáció ugyanis nagymértékben a bécsi tárgyalásokon meghatározott közép-európai térségben összpontosul. Ezért elvileg először Közép-Európában kellene atomfegyvermentes övezetet létrehozni, amelyhez azután Észak-Európa és a Balkán is könnyen csatlakozhatna. Franciaország és Nagy-Britannia csatla­kozására nem lehet számítani, mert hosszú távon ragaszkodni látszanak történel­mileg kialakult atomhatalmi státuszukhoz. Következésképp ebből a részleges eu­rópai atomfegyvermentes övezetből a Szovjetuniónak is ki kellene maradnia.- A Bahr-javaslat első pontja a szocialista országok számára is kedvező tar­talmú. Megvalósulása gyakorlatilag azt jelentené, hogy az amerikai atomeszközök a nyílt tengerekre szorulnának vissza Európában. A Bahr-javaslat ennélfogva bur­koltan szembeszáll az új amerikai közép-hatótávolságú atomfegyverek telepítésé­re vonatkozó amerikai tervvel és NATO-határozattal. Közvetetten bírálja a je­lenlegi amerikai nukleáris politika mindkét fő irányzatát: a miniatürizálást, amely leszállítja az atomküszöböt; s a korlátozott atomháborúra vonatkozó elképzelést, amelyet az új amerikai atomfegyver-telepítés tesz majd - elméletileg - kivitelez- hetőbbé.- A Bahr-javaslat kísérlet arra, hogy a NATO és a Varsói Szerződés válto­zatlan fenntartása mellett a nukleáris fegyverrel nem rendelkező európai államok megszabaduljanak az atomháború legközvetlenebb fenyegetésétől. Kifejeződik benne az a nyugat-európai törekvés is, hogy az Egyesült Államok a szövetségesei akarata ellenére ne tehesse hadszíntérré Európát. Amíg a tervezett amerikai atom- fegyver-telepítés fő célja Nyugat-Európának az Egyesült Államok érdekeihez tör­ténő még erősebb hozzáláncolása elsősorban politikai, másodsorban katonai szem­pontból, addig a Bahr-terv célkitűzése éppen az Egyesült Államoknak való túl­ságos kiszolgáltatottság csökkentése és az önállóbb nyugat-európai fellépés lehe­tőségének a biztosítása.- A Bahr-javaslat fontos eleme az európai hagyományos fegyverzeti erő- egyensúly létrehozása, ami ismételten rávilágít a bécsi haderőcsökkentési tárgyalá­sok alapvető fontosságára. Az SPD-politikus kezdeményezése ebben a vonatkozás­ban azonban ellentmondásos, mert - közvetve - elutasítja a szubregionális meg­közelítés eddigi eredményeit. Lépésről lépésre eddig három európai atomfegy­vermentes övezet kialakulása vált elméletileg elképzelhetővé (a Balkán, Észak- Európa, Közép-Európa). A konvencionális erőegyensúly tárgyalásos létrehozásá­nak a feltételei azonban csak „Bécs” révén, Közép-Európára vonatkozóan ala­kulhatnak ki belátható időn belül. Ezért az első atomfegyvermentes övezet létre­88

Next

/
Thumbnails
Contents