Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 5. szám - SZEMLE - Cseh István: A Palme-jelentés és a Bahr-javaslat európai biztonsági vonatkozásai
képviselői a bizottságban, a többség álláspontjával szemben kifejezték fenntartásukat. Jelenleg nem támogatják ugyan a neutronfegyver telepítését, mégis úgy vélik, hogy a neutronfegyver használatának következményei viszonylag kevésbé veszélyesek, mint bármely más atomfegyveré. Ezt a neutronfegyver jelentős katonai hatékonyságával és a nukleáris háborútól való nagyfokú elrettentő hatásával magyarázzák. Szerintük az atomháború megindítására vonatkozó döntés meghozatala nem válna könnyebbé vagy gyorsabbá a neutronfegyver rendszeresítése miatt. A neutronfegyverben rejlő fő veszély egyébként az, hogy leszállítja az atomküszöböt, s ezáltal megnöveli a nukleáris háború kitörésének veszélyét. A harmadik fő haladási iránnyal ugyancsak röviden foglalkozik a Palme-je- lentés. A közép-hatótávolságú atomfegyverekkel kapcsolatos szovjet-amerikai tárgyalásoknak a bizottság szerint „elsőrendű prioritást ” kell biztosítani. Ezen fegyverek terén az egyensúlyt a lehető legalacsonyabb szinten kell megtartani, hogy a NATO-országok lemondjanak a közép-hatótávolságú atomfegyverek új generációjának telepítéséről. A bizottság jelentése nem tartalmaz semmiféle további részletet. Csupán arra szólítja fel a tárgyaló feleket, hogy állapodjanak meg rövid hatótávolságú új nukleáris fegyverek telepítésének a betiltásáról olyan térségekben, amelyekből ugyanazokat a célokat fenyegethetnék, mint jelenleg a közép-hatótávolságúak. A közép-hatótávolságú atomfegyverekről szóló első egyezményben a két félnek arra is kötelezettséget kellene vállalnia, hogy folytatja a tárgyalásokat az Európát fenyegető többi atomfegyver korlátozásáról is, beleértve a tengeri telepítésű szárnyasrakétákat is. Joop den Uyl, a holland Munkapárt vezetője, ehhez a szakaszhoz pozitív tartalmú fenntartást fűzött. Támogatja a bizottságnak a nukleáris fenyegetés fokozatos csökkentésére irányuló javaslatát. Szerinte azonban a nukleáris fegyverek általános egyensúlya nem követeli meg, hogy pontosan rögzített részegyensúly álljon fenn minden szinten és minden fegyverfajtában. Ellenzi a NATO és a Varsói Szerződés új nukleáris fegyverrendszereinek a telepítését. A telepítést elvi okokból elítélő álláspontjával azonban den Uyl a bizottság nyugati résztvevői között láthatóan egyedül maradt. A Palme-jelentés ezen részéből az alábbi következtetések vonhatók le: i. Mind a miniatürizálási, mind pedig a közép-hatótávolságú fegyverek témájával a Palme-jelentés óvatosan és szűkszavúan foglalkozik, jóllehet erről az elmúlt 3-4 évben és jelenleg is vita folyik Nyugat-Európában. A tartózkodás azzal magyarázható, hogy mindkét kérdésben rendkívül merev az amerikai álláspont. A Palme-jelentés - kimondatlanul - azt sugallja, hogy ebben nem is várható egyelőre változás, de elvileg természetesen a két félnek mindenképp meg kell egyeznie. Ezért a bizottság a hangsúlyt megpróbálja új tárgyalási témákra helyezni. Ezek közül is kiemelkedő szerepet kap a jelentésben a rövid hatótávolságú atomfegyverektől mentes európai zónára vonatkozó javaslat. 85
