Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 5. szám - SZEMLE - Cseh István: A Palme-jelentés és a Bahr-javaslat európai biztonsági vonatkozásai
vid hatótávú rakéták, lövegek és aknák legtöbb célba juttató eszköze kettős rendeltetésű: mind hagyományos, mind pedig nukleáris töltet kilövésére alkalmas. A Palme-bizottság megállapítja, hogy előretolt telepítésük következtében háború esetén ezek könnyen az ellenség birtokába kerülhetnek. Alkalmazásuk és ellenőrzésük nehézségei miatt nagy nyomás nehezedne a magasabb parancsnokságokra, hogy a helyi parancsnokoknak engedjék át a döntést e fegyverek bevetéséről, s hogy már az összecsapás korai szakaszában felhasználásra kerüljenek. Ezért ezekkel a fegyverekkel könnyű a nukleáris küszöb átlépése, ami további eszkalációhoz vezetne. A Palme-jelentés ezért rövid hatótávolságú (harcászati) atomfegyverektől mentes övezet létrehozását javasolja Közép-Európában. Ez később kiterjedhetne a két szövetség északi és déli szárnyára is, a választóvonal teljes hosszában. Az erre a zónára vonatkozó egyezményt a bizottság javaslata szerint a közép-európai haderőcsökkentési megállapodással összefüggésben kötnék meg. A rövid távú nukleáris robbanófejek (atomlőszer) tárolását is megtiltanák ebben a zónában. Nukleáris hadműveleteket utánzó hadgyakorlatokat sem tarthatnának itt. A kettős rendeltetésű tüzérségnek és a rakétaegységeknek a csökkentési zónában való állomásoztatását is szabályoznák. Az övezet földrajzi kiterjedését tárgyalások útján határoznák meg, a helyi körülményektől függően. Példaként a Palme-bizottság mindkét oldalon 150-150, összesen 300 kilométer szélességű zónát javasol először Közép-Európában. Arbatov akadémikus, az SZKP KB tagja, kétségét fejezte ki a bizottság ezen javaslatának fegyverzetellenőrzési értékét illetően, mert szerinte az atomlőszer feszültség esetén ismét könnyen visszajuttatható a csökkentési zónába. Szerinte ennek a csekély katonai értékű egyezménynek a tárgyalásos létrehozása is bonyolult feladat lenne, s a megnövekedett biztonság hamis benyomását kelthetné. Arbatov hatékonyabb intézkedéseket sürget, így például az összes közép-hatótávolságú és az összes rövid hatótávú (harcászati) atomfegyver eltávolítását Európából. Ez lenne az igazi nulla-opció Európában. A bizottság tagjainak többsége szerint ennek a zónának fontos bizalomerősítő hatása lenne, emelné az atomküszöböt, csökkentené a nukleáris fegyverek korai használatára irányuló nyomást, és a korlátozott atomháború koncepciója ellen hatna. A rövid hatótávolságú atomfegyverek hátravonását a nukleáris lőszer mennyiségének egyezményes csökkentése követhetné. A második fő irányba történő haladás lehetőségeit a Palme-jelentés nem fejti ki részletesen. Megelégszik azzal, hogy felszólítja az atomhatalmakat, tartózkodjanak olyan atomfegyverek telepítésétől, amelyek elhalványíthatják a különbséget a hagyományos és az atomfegyverek között. A bizottság szerint mind az úgynevezett mini-atomfegyverek, mind pedig a neutronfegyver ebbe a kategóriába tartozik. A bizottságban valószínűleg nagy viták lehettek erről a szűkszavú, új elemet nem tartalmazó pontról. Ford, Owen és Vance ugyanis, akik az „amerikai vonal” 84
