Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 5. szám - SZEMLE - Cseh István: A Palme-jelentés és a Bahr-javaslat európai biztonsági vonatkozásai
érzékelteti, hogy a legtöbb fegyverzetkorlátozási területen való előrehaladás, beleértve a nukleáris kérdéseket is, a hagyományos európai erőegyensúly szerződéses biztosításától függ. A Palme-jelentés ezzel közvetve kifejezésre juttatja, hogy a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások jelentősége a jövőben minden bizonnyal megnövekszik. 3. A jelentésnek ez a része arról a felismerésről is tanúskodik, hogy a nyugat-európai NATO-államok válaszút előtt állnak. Vagy erőteljesebben sürgetik az Egyesült Államokat a bécsi csökkentési egyezmény létrehozására, vagy engednek annak az amerikai nyomásnak, amely az amerikai atomfegyver-telepítés utáni következő lépésként az erőltetett ütemű konvencionális fegyverkezésre akarja kényszeríteni az összes NATO-szövetségest. Ez utóbbi lehetett az egyik fő témája a NATO-kormányfők 1982. június 10-én Bonnban, zárt ajtók mögött megtartott csúcstalálkozójának. Csökkentett atomfegyverzetű zóna létrehozása Európában A Palme-jelentés szerint az Európában felhalmozott atomfegyverek jelentős csökkentésére van szükség. Ennek előfeltétele pedig a hagyományos erők csökkentéséről megkötött olyan szerződés lenne, amely szavatolná a két szövetség hagyományos katonai erőinek megközelítő egyensúlyát. A hagyományos erők megközelítő egyensúlyát biztosító szerződés - bár ezt a Palme-jelentés kifejezetten nem említi - nem szorítkozna csupán a középeurópai térségre, hanem fokozatosan egész Európát magában foglalná. A bécsi csökkentési egyezmény eszerint csak fontos lépést jelentene az hagyományos katonai erők egyensúlyát szavatoló, összeurópai szerződés megkötése felé. Ez utóbbi tenné lehetővé az atomfegyverek nagyarányú csökkentését. A Palme-bizottság szerint a hagyományos erőegyensúly szerződéses rögzítése után három irányban történhet haladás nukleáris téren: 1. a rövid, 150 kilométernél nem nagyobb hatótávolságú, harcászati atomfegyverektől mentes zóna kialakítása Európában; 2. tartózkodás a nukleáris küszöb leszállításától, a hagyományos és az atomfegyverek közötti különbség elmosásától, a miniatürizált atomfegyverek és a neutronfegyver rendszerbe állításától; 3. a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverrendszerek csökkentése. A három fő haladási irány közül a Palme-jelentés főként az első kialakításával foglalkozik. Ez viszonylag új elem a fegyverzetkorlátozási lehetőségek sorában, bár több kis NATO-ország már korábban felvetette e fegyverek rendkívüli veszélyességét. Ebbe a kategóriába elsősorban a szárazföldi csapatok közvetlen támogatását szolgáló, kifejezetten harcászati jellegű fegyverek tartoznak. Célba juttató eszközeik nagy számban előretolt állásokban találhatók Európában. A rö83
