Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)

1982 / 5. szám - Király János: Konfliktusok, területi viták Latin-Amerikában

Egyesült Államoknak Kanada és Mexikó után a legfontosabb stratégiai ásványkincs-beszerzési forrásai a dél-afrikai országok: a Dél-afrikai Köztársaság, Zaire, Zambia, Namíbia, ahonnan krómot, vanádiumot, platinaféléket, kadmiumot, kobaltot és mást importál.)

A Pentagon az esetleges globális összeütközés szemszögéből vizsgálva a világot, elengedhetetlennek tartja, hogy Washington nagy haditengerészeti és légitámaszpont-rendszert hozzon létre a dél-atlanti térségben, az előnyös földrajzi fekvésű Falkland(Malvin)-szigeteken vagy Argentína déli részén, Patagóniában, illetve a Beagle-csatornán vagy másutt.

E törekvései jegyében a Pentagon fontos szerepet szán a dél-amerikai regionális hatalmaknak - elsősorban is Brazíliának, Argentínának, valamint Afrikában a Dél-afrikai Köztársaságnak - a dél-atlanti körzet ellenőrzésében egy katonai szövetség, az ún. SATO (South Atlantic Treaty Organization) keretein belül, melybe e három országon kívül Uruguayi és esetleg Chilét vonná be. Természetesen felhasználná a SATO-t az afrikai forradalmi mozgalmak további terjedésének feltartóztatására, konkrétan Namíbia függetlenségének megakadályozására is.

A SATO-ra vonatkozó amerikai elképzeléseket elősegítette a tengeri hegemóniáért folyó brazil-argendn rivalizálás is, s e két ország gyors ütemű fegyverkezése, hadseregének korszerűsítése, a hagyományos fegyverekből az önellátottság megteremtését célzó törekvéseik. (Ennek következményeként ma már mind Argentína, mind Brazília exportál fegyvereket: Brazília például 1980-ban 0,5 milliárd, 1981-ben pedig 1,2 milliárd dollár értékben szállított fegyvereket más délamerikai, valamint észak-afrikai és közel-keleti országoknak.)

Az afrikai exportpiacait és az afrikai kontinensről származó, 10 milliárd dollárt is meghaladó nyersolaj-behozatalát féltő brazil külügyminisztérium és a hadsereg vezetői között nézeteltérések merültek fel a SATO-ban való részvétel miatt. A brazil kormány ugyanis nyíltan nem kíván együttműködni egy szövetségi rendszeren belül a dél-afrikai apartheid rezsimmel. A SATO szükségessége tekintetében a brazil katonai vezetés sem jutott egységes álláspontra, s csupán a haditengerészet látta volna szívesen a katonai paktum létrehozását.

Amerikai és angol közvetlen, illetve közvetett stratégiai érdekek húzódnak meg a falklandi kérdéssel összefüggő Beagle-csatorna miatt Argentína és Chile között keletkezett feszültségek mögött, amelyek csaknem háborúhoz vezettek.

b) Összeütközés a Beagle-csatornáért

A Beagle-csatorna - amelyet 1826-ban Fritz-Roy angol tengernagy fedezett fel, s ahol 1830 áprilisában az angol királynő „Beagle” nevű hajója, melynek fedélzetén Darwin is jelen volt, Matthew Murray kapitány irányításával hajózott végig- természetes víziutat biztosít a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között az ugyancsak előnyös tengeri összeköttetést teremtő Magellán-szoroson kívül. A dél-at54