Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 5. szám - Király János: Konfliktusok, területi viták Latin-Amerikában
lanti térség stratégiai szerepe miatt e két fontos víziút jelentősége egyre növekszik, mivel a két óceán közötti jelenlegi víziút berendezéseinek elöregedése, fenntartásának napi i millió dolláros költsége miatt egyre gazdaságtalanabbá váló Panama-csatornával szemben ezek kedvező összeköttetést biztosítanak. A Beagle-csatornáról 1881-ben Argentína és Chile között aláírt egyezmény számos vitatott kérdésében 1898-ban, majd 1902-ben az angol királyi ház döntött. Eszerint a csatornától délre fekvő s ma is vita tárgyát képező három sziget - Pic- ton, Nueva és Lennox - Chiléhez tartoznak. Abban az esetben, ha Argentína elismerné a csatorna atlanti-óceáni felén, a Beagle-csatorna kijáratánál lévő három sziget felett Chile fennhatóságát, úgy Chile is atlanti határokkal rendelkező állam lenne, s részt vehetne a tervezett dél-atlanti katonai szövetségben. (A chilei rezsim ezt a lehetőséget is fel akarja használni arra, hogy kitörjön nemzetközi elszigeteltségéből.13) Chile Nagy-Britanniát, Argentína a hágai Nemzetközi Bíróságot kérte fel még 1971-ben a Beagle-csatornáról folyó vitájuk eldöntésére. Argentína érthetően nem fogadta el Angliát döntőbírónak. A hágai bíróság 1977 májusában meghozott döntésében (a bizottság egyébként angol, amerikai, francia, svéd és nigériai szakértőkből állt) Chilének ítélte a három szigetet. 1978 közepén mindkét ország nagymértékben fokozta háborús előkészületeit, mozgósította tartalékosait, s nagy tengeri és szárazföldi erőket vontak össze a csatorna körül, miközben eredménytelenül folytak, illetve meg-megszakadtak tárgyalásaik. Az év végéig Argentína félmillió katonát és több tucat hajót, Chile negyedmilliós hadsereget és hajókat mozgósított, miközben a főbb vitatott kérdések közül mindössze két lényegtelenben sikerült megállapodniuk: a csatorna menti területek természeti erőforrásainak közös hasznosításában s az Antarktiszra vonatkozó közös állásfoglalás kidolgozásában. Továbbra sem sikerült közös nevezőre jutniok alapvető tételekben, így a három vitatott sziget feletti szuverenitásnak, a csatornán a határvonal kijelölésének s a Magellán-szorosban való hajózás jogának kérdéseiben. c) Az Antarktisz jelene és jövője Az Antarktisz energiahordozói és ásványi kincsei, valamint az azt övező tengerek gazdag fehérjetartalékai iránti figyelem az elmúlt évtizedben, különösen az olaj- és nyersanyagválságot követő években növekedett meg. A déli-sarki kontinens jégpáncélja alatt gazdag olaj-, mangán-, króm-, gyémánt-, arany-, bauxit- és uránium-előfordulásokat sejtenek. Ennél is jelentősebb azonban az argentínai partokat és a Falkland(Malvin)-szigeteket övező, mintegy 3,3 millió km2 kiterjedésű kontinentális talapzat - melyből 2 millió km2 a Falkland(Malvin)-szige- tek körül helyezkedik el - igen gazdag hal- és rákállománya. A londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete 1977. évi jelentése szerint „a világ eddig 55
