Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 5. szám - Izikné Hedri Gabriella: A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok teherbíró képességéről
bi tagjától eltérő módon, Románia megállapodást kötött az EK-val, amelyben az integráció - nyugati szakértők szerint is - sokkal kevesebb engedményt tett, mint Románia, s ebből következtethetünk, hogy a Varsói Szerződés tagjához az EK egészen másként viszonyul, mint az el nem kötelezett Jugoszláviához. Felvethető, hogy egy ország tapasztalata nem általánosítható, de ez ellen szól az a tény, hogy az EK - miközben buzdította a kisebb KGST-országokat a vele való kétoldalú megegyezésre - soha nem tett nekik gazdaságilag vonzó ajánlatot, tervezetében még addig sem ment el, ameddig a GATT-tagság kötelezte volna. Nyersen szólva nem is igen akarta ezeket az országokat kísértésbe hozni, hogy a szocialista közösségben elfoglalt egységes álláspontjuktól eltérjenek. A jól működő magyar-finn ipari szabadkereskedelmi megállapodás azt bizo- nyitja, hogy eltérő társadalmi rendszerű országok között is van mód olyan egyezmény megkötésére, amelyben mindkét fél tiszteletben tartja a másik identitását. (Elképzelhető az is - amint erre számos precedens mutat -, hogy bizonyos árucsoportokat kivonjanak a szabad kereskedelem alól.) Mindehhez azonban politikai akarat szükséges, s az általános megítélés szerint ez feltételezi a kedvező nemzetközi viszonyokat. Véleményünk szerint ez az összefüggés fordítva is fennáll: a kapcsolatok szorosabbra fűzése kedvezően befolyásolja a politikai légkört. Az intenzív fejlődési szakaszra való áttérés hatása Az intenzív jelzőt a szakirodalom és a gyakorlat is általában a gazdasági fejlődésre vonatkoztatja, s ezen azt érti, hogy az extenzív lehetőségek (mindenekelőtt a még bevonható munkaerő) kimerülésével át kell érni a gazdasági növekedés termelőerőket hatékonyabban működtető módszerére. Ez azonban nem teljesen elfogadható értelmezés.-A hatékony termelés folyhat olyan körülmények között is, amikor még rendelkezésre áll bevonható munkaerő. így volt ez Japánban, s a munkanélküliség fokozódása miatt (még akkor is, ha ez nagyobb részt strukturális jellegű) így van számos fejlett tőkés országban is. Más szóval egy nemzetgazdaság extenzív szakaszában is termelhet igen hatékonyan, nem szólva azokról az országokról, ahol a nemzetgazdaság egyes ágait vagy egyes régiókat az extenzív és az intenzív elemek párhuzamossága jellemzi.- Szocialista viszonyok között (de talán általánosságban is) az intenzív fejlődési szakasz nem szűkíthető le a gazdaságra. Az újratermelés folyamataiban ismeretesen összefonódnak a gazdasági, politikai, kulturális és egyéb társadalmi tényezők. Mivel a cél olyan kreatív társadalom kifejlesztése, amely önmaga tovább gerjeszti az alkotóképességet, továbbviszi a szocialista vívmányokat, csökkenti a még meglévő társadalmi igazságtalanságokat, de nem kötődik dogmákhoz, atársadalmi struktúrák változásának szükségességét nemcsak gazdasági, hanem annál tágabb, politikai okok is igénylik. Ilyen módon intenzív fejlődési