Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 5. szám - Izikné Hedri Gabriella: A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok teherbíró képességéről
irányzatok jelentős része kevéssé alkalmas a századunk utolsó éveire való kivetítésre. A következőkben nem a valószínű (vagy legvalószínűbbnek látszó) változatok bemutatására törekedünk; ehhez világunkban túlságosan sok az irracionális tényező. Hipotézisek helyett azt igyekszünk felmérni, mely folyamatok fokozhatják, és melyek gyengíthetik a következő években a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok teherbíró képességét. A szóban forgó teherbíró képesség megítéléséhez célszerű áttekinteni a keletnyugati gazdasági kapcsolatokra nehezedő tehertételeket. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok megtorpanása legáltalánosabban fogalmazva az alábbi folyamatok egyidejű jelentkezésének következménye:- A kelet-nyugati politikai kapcsolatok feszültségekkel terhesek. Ez két irányban is befolyásolja a gazdasági együttműködést: egyfelől a fegyverkezési hajsza fokozódó terhet ró a szocialista országokra, kevesebb eszköz jut a szocialista gazdaságfejlesztésre, másfelől szélsőséges imperialista körök politikai indítékokból az együttműködést fékező eszközöket vetnek be.- A világgazdasági válság közepette a nyugati piacokon csökkent a kereslet; különösen vonatkozik ez - az energiaszektor kivételével - a szocialista országok Nyugatra irányuló hagyományos exporttermékeire, nem szólva arról, hogy számos fejlődő ország fokozódó szállításai miatt e téren az eladók versenye is erősödött.- A szocialista közösségben (más szóval a KGST európai tagállamaiban, amelyek egyúttal a Varsói Szerződésnek is tagjai) - noha különböző mértékben - kimerülőben vannak a gazdaságfejlesztés extenzív forrásai, csökken a még bevonható munkaerő száma. Az intenzív növekedési szakasz eszközigényesebb, de éppen a korszerű eszközállomány bővítését gátolják az előzőekben említett folyamatok. Végül az intenzív növekedési szakasz által megkövetelt társadalmi-gazdasági modernizáció szocialista körülmények között is hosszabb időt igényelne, amihez kiegyensúlyozottabb nemzetközi légkör teremtene kedvező feltételeket. A tehertételeket részletesebben vizsgálva, az alábbi kép bontakozik ki. A politikaérzékenység és okai Napjainkban szinte közhelyszámba menő megállapítás, hogy a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok érzékenyen reagálnak a politikai viszonyok változásaira. Egyébként megfigyelhető, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés politikaérzékenysége nemcsak az eltérő társadalmi rendszerű országok között fokozódik. Közismert, hogy például az Egyesült Államok a neki nem tetsző politikát folytató fejlődő országokkal szemben is beveti a gazdaság fegyverét, nem szók va arról, hogy a nyugati országok egymás közötti versengésében is keverednek a gazdasági és a politikai eszközök. A gazdaságba való külső beavatkozás az ese4
