Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - Berecz János: A nemzetközi biztonság kérdései napjainkban
hanem globális természetű, hiszen két világrendszerről, a szocialistáról és a tőkésről van szó. Ezért a biztonság is globálisan konkrét. Lehetnek természetesen viszonylagosan elhatárolható, elkülöníthető biztonsági problémák két ország között, mint például Irán és Irak, Peru és Ecuador vagy más országok esetében. De még az ilyenek semfüggetleníthetők a globális stratégiai összefüggésektől, még akkor sem, ha netán megoldhatók regionálisan és konkrétan. A másik tényező, ami meghatározza a biztonságot, a fegyverrendszerek fejlettsége. Ez ma már olyan szintű, hogy nem szükséges földrajzi érintkezés egy másik állam biztonságának a veszélyeztetéséhez. Az összefüggés valójában ennél bonyolultabb, hiszen egyrészt jelentkezik a két nagyhatalom, a szocialista Szovjetunió és a tőkés Amerikai Egyesült Államok viszonyában, másrészt a két meghatározó szövetségi rendszer, a Varsói Szerződés és a NATO összefüggéseiben, és az egy, két vagy több államot érintő esetekkel kapcsolatban is, amelyek bizonyos fokig elkülöníthetők. A biztonság harmadrészt attól függ, hogy a fenyegetettség milyen viszonyok között jelentkezik, konkrétan mi ellen irányul a fenyegetés. Amikor a társadalmi rend elleni támadásról van szó, ez több mint a pusztán katonai jellegű fenyegetés, és a támadó a leghatékonyabb eszközrendszerek egész körét beveti. Ezek közül először is a gazdasági eszközök említhetők. Az utóbbi évtizedekben a gazdaság és a gazdasági kapcsolatok lényegében politikai töltetűekké váltak. Hiszen a születő-keletkező szocializmussal szemben alkalmazták a blokádot, a tudatos károkozás eszközét; és más, áttételes eszközöket is, mint a fegyverkezési kihívást (gazdasági hátsó szándékkal), „a jutalmazást és a büntetést”, amiről Brzezinski és Kissinger oly sokat írt. Sőt, az utóbbi évtizedben megjelent az „élelmiszer-fegyver” is a stratégia szolgálatában, és az élelmiszersegélyek vagy megvonásuk mint politikai eszköz az államok, a népek kapcsolatában. A fenyegetettséget nemcsak katonai eszközzel lehet előidézni, hanem a természeti környezet nagymérvű rombolásával is. A természeti környezet egyensúlyának megváltoztatása ugyanis feltétlenül kihat más térségekre is. A pusztán „békés jellegű” atomfegyver-kísérletek a Föld másik sarkán is veszélyeztethetik a népek biztonságát, sőt létét. A biztonság szorosan összefügg ideológiai kérdésekkel, a propagandaháborúval is. Hiszen a bizalom rombolása, akár a belső társadalmi biztonság ellen, akár a nemzetközi kapcsolatok, a barátság, az együttműködés ellen irányul, mindenképpen sérti a biztonságot, hiszen aláássa a megállapodásokba vetett bizalmat, kételyeket ébreszt. Negyedszer, a világ biztonságára ható tényezők sorában kell említeni korunkban az állandó politikai, társadalmi változásokat, függetlenül attól, hogy milyen földrajzi határok között zajlanak le, forradalmi vagy reakciós jellegűek- e. A világ megosztottsága miatt ugyanis azonnal értékelnek minden változást, a biztonságra nézve vagy fenyegetőnek, vagy kedvezőnek fogják fel, és éppen ezért vagy szolidaritással, vagy szembenállással reagálnak a változásokra. 5
