Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)

1982 / 1. szám - Prandler Árpád: Az ENSZ alapokmányának időszerűsége és alkalmazásának néhány nemzetközi jogi kérdése

amikor az Egyesült Államok küldöttsége, az afganisztáni eseményekre való hi­vatkozással, nem vett részt a bizottság munkájában. Bár az Egyesült Államok az 1981. évi ülésszakon már képviseltette magát, a bizottságot éles politikai vita szín­terévé változtatták. A kedvezőtlen jelenségek közepette pozitív fejleményként értékelhető az a javaslat, amelyet a bizottságban részt vevő el nem kötelezett országok nevében terjesztettek elő 1980-ban, a bizottság ülésén.20 A 17 alapelv felsorolását tartalmazó munkaokmánynak feltétlen érdeme, hogy építő módon, a közgyűlés által adott felhatalmazásnak megfelelően előre akarja mozdítani a bizottság tevékenységét. Bár nem használja a szerződéstervezet formát, tartalmilag a szovjet tervezet számos rendelkezését átvette, illetve azt kibő­vítette. Éppen ezért a szocialista országok kedvezően fogadták az előterjesztést, és hangsúlyozták, hogy a dokumentum jó alapot nyújt az erőszak tilalma elve ele­meinek megfogalmazásához. A munkaokmányt a különbizottság 1980-ban és 1981-ben megvitatta. Saj­nálatos módon azonban további előrehaladás mindeddig nem történt. A szocialis­ta országok és az el nem kötelezettek erőfeszítései ellenére, a nyugati államok me­rev magatartása miatt, a különbizottság nem volt képes a közgyűlési határozat­ban lefektetett feladatának végrehajtására. Ezzel összefüggésben szükséges hangsúlyozni, hogy éppen a nemzetközi feszültség jelenlegi növekedésének idő­szakában volna nagy jelentőségű az erőszak tilalma elvének széles körű érvénye­sítése általában, és különösen az elv megerősítése egy, az ENSZ közgyűlése által kidolgozott okmányban. 3. Az alábbiakban röviden az ENSZ keretén belül folyó kodifikációs tevé­kenységről általában. A 2. pontban néhány bekezdéssel előbb már utaltunk rá, hogy az alapokmány 13. cikkével összhangban a közgyűlés egyik fontos feladata a nemzetközi jog fokozatos fejlesztésének és kodifikálásának a támogatása. Fel kell figyelni arra, hogy a nemzetközi joggal kapcsolatos feladat a 13. cikk 1. bekez­désének a) pontjában egy mondatban szerepel azzal a feladattal, hogy (a közgyű­lés) „a nemzetközi együttműködést politikai téren előmozdítsa”. Éppen ezért helyesen állapítja meg Bokorné Szegő Hanna a kérdéssel kapcsolatos monográ­fiájában, hogy „a nemzetközi joggal kapcsolatos közgyűlési funkciók kiemelésé­nek (illetve a funkciók összekapcsolásának a politikai természetű együttműkö­dés fejlesztésére irányuló törekvéssel) nyilvánvaló magyarázata abban a felismerés­ben rejlik, hogy az államok közötti kapcsolatok szabatos formában történő jogi szabályozása hozzájárul a határozatlanságokból származó és vitákra vezető félre­értések kiküszöböléséhez, és ezzel előmozdítja a nemzetközi együttműködést po­litikai téren is.21 A továbbiakban azt vizsgáljuk, milyen eredményt ért el az ENSZ ezen a terü­leten, és melyek azok a legfontosabb kodifikációs problémák, amelyek a közgyű­lés napirendjén szerepelnek: a) Ismeretes, hogy az alapokmányban előírt feladat végrehajtásának elősegí­57

Next

/
Thumbnails
Contents