Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - Berecz János: A nemzetközi biztonság kérdései napjainkban
A biztonság felfogása lehet konkrét, amikor is általában a szomszédhoz való viszonyt jelenti. Lehet regionális, vagyis a térség országainak egymáshoz való viszonyát tükröző. Lehet globális, amikor világ-összefüggéseket fejez ki, és ezért általános is. A biztonságérzet koronként és a társadalmi berendezkedéstől függően nagyon sokat változott. A leghosszabb időszakon át a területi biztonsággal függött össze. Egyre szélesedett azonban a biztonság fogalmába tartozó kérdések köre már a kapitalizmus előtti időszakban is, és mind több nép került kapcsolatba a biztonsággal, a biztonság fogalmával. Gondoljunk csak a török támadásra a 14- 16. századi Közép-Európában, amely nagyon sok nép biztonságát, létét veszélyeztette, de egész Európát átfogó összefüggései is voltak. Hasonló jellegűek voltak a keresztes hadjáratok, amelyek más térségek biztonságát veszélyeztették, és mindenütt kárt okoztak, ahol a seregek átvonultak. A kapitalizmus kialakulása és világrendszerré válása új időszakot nyit a biztonság tekintetében is. A tőke politikailag meghódítja, gazdaságilag pedig felosztja a világot. Európa dominál, s a világ más részei elsősorban neki vannak alávetve. A biztonság ekkor már globális kérdésként jelenik meg, az általános bizalmatlanságra és a szövetségi rendszerek közötti megosztottságra épül, pontosabban szólva azoktól függ. Az imperializmus időszakára már kialakul a két fő szövetségi rendszer; a központi hatalmak szövetsége és az antant. Ekkor már földrajzilag egymástól igen messze fekvő országok is fenyegethetik egymást a szövetségi rendszerek szembenállása révén. Az első világháború kirobbanásának fő oka: megváltoztak az erőviszonyok, és a világ korábbi imperialista felosztása már nem fejezi ki az erőviszonyokat és a lehetőségeket. A második világháborúban már alapvető osztályellentétek is kifejeződnek, de tükröződik az új egyensúlyért folytatott harc is. A jelen időszakban, amely a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kora, mindenekelőtt globálisan merül föl a biztonság. Meghatározó eleme a társadalmi, a belső biztonság. Ez korunkban gyakran veszélyeztetett, és így fontos garanciákat kíván. A szocialista országokat elsősorban kívülről, a nemzetközi imperializmustól fenyegeti veszély. A tőkés országok uralkodó osztályainak hatalmát a belső eredetű társadalmi változások, a belső forradalmi erők veszélyeztetik. A második jelle mzőaz, hogy a konkrét és a globális biztonság nagyon szorosan, nemzetközi értelemben pedig teljesen összefügg egymással. Földrajzilag nem érintkező országok a biztonság szempontjából közvetlen kapcsolatban vannak egymással. Ezért a globális elsődleges fontosságúvá vált minden egyes ország számára. Tehát konkrét biztonsági döntésekben mindig mérlegelni kell a globális biztonság helyzetét és az azzal való kölcsönhatást. Milyen meghatározó tényezők befolyásolják a biztonságot? Korunkban a szembenállás alapvetően társadalmi és ideológiai jellegű. Ezért a megosztottság, a felsorakozás nem földrajzi, nem regionális tényezőktől függ, 4
