Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - Pálimkai Tibor: Új nemzetközi rendszer körvonalai
PALÁNK AI TIBOR Új nemzetközi rendszer körvonalai Javaslat a „konacionális kapcsolatok” fogalmának bevezetésére Az elmúlt évtizedekben a nemzetköziesedés folyamata minőségileg új szakaszába lépett: kiterjedt a társadalmi élet valamennyi szférájára, s bizonyos területeken mélyreható változásokkal járt együtt. A következőkben e folyamat gazdasági fejleményeivel és azok következményeivel foglalkozunk, különös tekintettel a nemzetköziesedés és az 1970-es évek válságának összefüggéseire. Témánk szempontjából természetesen a nemzetközi kapcsolatok más szféráinak fejlődése (a kulturális együttműködés vagy a nemzetközi turizmus nagyarányú növekedése) sem hanyagolható el. A gazdaság nemzetköziesedése nem új jelenség, egyidős a tőkés nemzetek és világgazdaság kialakulásával.1 A külső kapcsolatok jelentősége korábban is meghatározó volt a nagy kereskedő városok (Velence, Hanza és a flamand városok) virágzásában, de igazából „nemzetköziesedésről” a nemzetek kialakulása előtt értelmetlen beszélni. Gazdaságtörténeti tény, hogy a tőkés viszonyok és a világpiac fejlődése, minden sajátos helyi torzulás ellenére, a világon mindenütt együtt haladt, s egymással mindig kölcsönhatásban volt. A nemzetközi tényező döntő volt a kapitalizmus korai fejlődésében. (Elég, ha az eredeti tőkefelhalmozásban a gyarmatosítás szerepére utalunk.) Később a gépi nagyipar kialakulása a vezető országok többségében szintén a világpiacra épült. Az ipari forradalomban oly nagy szerepet játszó brit pamutipar termékeinek több mint a fele a 19. században kivitelre készült, s egyes években az exporthányad elérte a 80 százalékot. A tőkés világgazdaság fejlődésének a „csúcsát” a századforduló évtizedeiben az imperializmus világgazdasági rendszerének a kialakulásával érte el. A következő időszakban, különösen a két világháborúval és a közbeeső válságokkal összefüggésben, a befelé fordulás és a protekcionizmus vált uralkodóvá. A gazdasági kapcsolatok dinamikusabban csak a főbb hatalmi övezeteken belül (brit birodalom, Németország és csatlósai stb.) fejlődtek. A nemzetköziesedés általános irányzatában súlyos törés következett be. Hat vezető tőkés ország (az Egyesült Államok, Nagy32
