Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)

1982 / 2. szám - TÁRSADALMI ÉS ELMÉLETI KÉRDÉSEK - Kende István: A katonai tényező a nemzetközi osztályharcban

kerülhet-e egy újabb pusztító világháborút. A feladat ezen a téren az egyensúly felborításának megakadályozása és az egyensúlyban levő katonai erő szerepének kölcsönös csökkentése - tárgyalások útján.

1 Lásd korunk erőviszonyairól és magáról az erőviszony fogalmáról folyt vitát a Külpolitika 1978. évi 3., 4. és 1979. évi 2. és 4. számaiban.

2 Engels: Anti-Dühring. Marx-Engels Művei, 20. köt. 163. 1.

3 H. Kissinger: Nuclear Weapons and Foreign Policy. Harper & Broth., New York, 1937. 155.1.

* K. ClausemtA háborúról. Zrínyi Kiadó, 1961. I. köt. 56.1. A köztudatba átment formula,

amely szerint „a háború a politika folytatása más eszközökkel”, sokféle változatban fellelhető Clausewitz idézett művében. A fenti szöveg csak egyik variáció a sok közül. E szokott formula azonban magyarul sajnos nem fedi elég pontosan a clausewitzi gondolatot. A „folytatás” szó képzete magyar nyelven nem egészen felel meg a német „Fortsetzung”-nak, még kevésbé a Clausewitz által ugyanebben a viszonylatban használt „Durchführen”-nek. Magyarul a „folytatás” valaminek az abbahagyása és ugyanannak másvalamivel való felváltása érzetét kelti, mig a német kifejezés az azonosság és állandóság, a folyamatosság érzetét is rejti - akárcsak a számos nyelvben meghonosodott, a ,,continuatio”-ból képzett ilyen értelmű szavak. így Clausewitz nem a politika helyett alkalmazott erőszakra utal (amit a magyar fordítás magában rejt, sőt, ezt teszi a gyakori szóhasználat is, amely - helytelenül - vagy politikai eszközökről, vagy erőszakos eszközökről beszél), hanem politikaként alkalmazott erőszakról 1

5 Le Monde, 1976. április 14.

6 Z. Br^e^inski: Alternative to Partition. McGraw-Hill, New York, 1965. 133. 1.

2 Bizonyítják ezt az 1943 után, azaz végeredményben már az „atomkorban” lejátszódó háborúk, melyek jobbára hagyományos eszközökkel s mindenesetre nukleáris eszközök alkalmazása nélkül zajlottak, bár részt vettek bennük atomhatalmak is. Egyébként ma már okmányszerűen bizonyítható, hogy egyes háborúk esetében vezérkarok tárgyalták az Egyesült Államokban a nukleáris fegyverek esetleges bevetését. Másrészt egyes fegyverek, elsősorban a vietnami hadszíntéren, már csak a fogalom nagyon is „liberális” kezelése esetén tekinthetők hagyományosnak.

8 World Armaments and Disarmament. SIPRI Yearbook 1981. Taylor & Francis Ltd., London, 1981. 157. 1. alapján

9 Lásd főként G. S. Mirs^kij írásait a szovjet szakirodalomban.

.20