Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Puja Frigyes külügyminiszter beszéde az ENSZ közgyűlésének 36. ülésszakán
és vegyi fegyverek eltiltására, a hagyományos fegyverzet korlátozására. Ószintén reméljük, hogy a mostani ülésszakon minden érdekelt egyetértésével olyan határozatok születnek, amelyek elősegítik a leszerelési tárgyalások kimozdítását a holtpontról. Meggyőződésünk, hogy kellő politikai akarat esetén van lehetőség az előrehaladásra. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a szocialista országoknak a különböző fórumokon előterjesztett, a kölcsönös érdekeket figyelembe vevő leszerelési javaslatai rendre pozitív válasz nélkül maradnak, s a fegyverkezési hajsza fokozódik. Súlyos történelmi felelősséget vállalnak magukra azok, akik figyelmen kívül hagyják a szocialista országok kezdeményezéseit. Az előttünk álló időszak fontos feladata lesz a felkészülés az ENSZ közgyűlésének 1982-ben tartandó, leszereléssel foglalkozó második rendkívüli ülésszakára. Mi ettől az ülésszaktól - de már annak előkészítő szakaszától is - azt várjuk, hogy ösztönzést ad a leszerelési tárgyalások intenzívebbé tételét célzó erőfeszítéseknek. Felfogásunk szerint a második rendkívüli leszerelési ülésszaknak a fegyverkezési hajsza csökkentését szolgáló, a leszerelést ténylegesen előremozdító konkrét intézkedések kidolgozására kellene összpontosítania a figyelmét, és mellőznie kellene a másodlagos jelentőségű problémák megvitatását. A Magyar Népköztársaság továbbra is megkülönböztetett figyelmet szentel az enyhülés előmozdításának. Az enyhülés nem csupán egy kifejezés, melyet, ha nem tetszik, törölni lehet a szótárakból, hanem a népek akaratát kifejező élő folyamat. Álláspontunk szerint az enyhülésnek továbbra is meghatározó szerepet kell kapnia a béke védelmében és a biztonság erősítésében, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megszilárdításában és kölcsönösen előnyös együttműködésének bővítésében. Ami az európai biztonság és együttműködés ügyét illeti, a magyar kormány következetesen arra törekszik, hogy a helsinki záróokmány szellemében fejlessze nemzetközi együttműködését. A magyar diplomácia aktívan tevékenykedik a helsinki záróokmányt aláíró államok képviselőinek madridi találkozóján, következetesen törekszik a konfron- tációs irányzatok visszaszorítására, az eszmecsere tárgyszerű keretek között tartására. A Varsói Szerződés tagállamai számos más országgal együtt a konstruktív párbeszéd és kölcsönösen elfogadható megállapodások kialakításán munkálkodnak. Ószintén reméljük, hogy a madridi találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentummal fejezi be munkáját, amelyet áthat a népek sorsa iránti felelősségérzet. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy döntés szülessen az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívásáról, mert az lehetővé tenné az ésszerű kompromisszumok keresését a bizalomerősítő intézkedések terén és a leszerelés egyes kérdéseinek megoldásában. A jelenlegi nemzetközi feszültséghez hozzájárult, hogy az elmúlt években nem történt érdemleges előrelépés a világ különböző térségeiben kialakult feszültséggócok felszámolásában. A legújabb nemzetközi fejlemények ismét a figyelem középpontjába állították a helyi konfliktusok megszüntetésének, a válsággócok felszámolásának és újabbak megelőzésének a szükségességét. Az utóbbi években a Közel-Keleten állandósult a feszültség és a fegyveres konfliktusok veszélye. Izrael Libanon elleni fegyveres agressziója, Szíria elleni háborús fenyegetései és Irak elleni kalóztámadása, valamint a Líbia elleni légi provokációk mind azt bizonyítják, hogy Izrael kormánya és a mögötte felsorakozó imperialista erők a közel- keleti válság tartósítására törekszenek. Ügy tűnik, hogy a zavaros helyzetet egyben amerikai katonai támaszpontok létrehozására akarják felhasználni. Mindezek még szemléltetőbbé teszik a Camp David-i kü- lönalku teljes alkalmatlanságát a problémák rendezésére. HL
