Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Puja Frigyes külügyminiszter beszéde az ENSZ közgyűlésének 36. ülésszakán
A Magyar Népköztársaság kormánya a közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezését, a tartós béke megteremtését szorgalmazza. Szolidáris az arab népek igazságos harcával, elengedhetedenül szükségesnek tartja az izraeli csapatok teljes kivonását valamennyi megszállt arab területről, a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak tiszteletben tartását, beleértve az önálló palesztin állam létesítésének jogát is, továbbá a térségben lévő összes állam biztonságának és függetlenségének nemzetközi szavatolását. Ez felel meg a térség államai és népei, valamint a nemzetközi béke és biztonság érdekeinek. Kormányomnak az a véleménye, hogy a közgyűlés mostani ülésszakának elő kell segítenie egy olyan nemzetközi konferencia összehívását, amelyen részt vehet minden érdekelt fél - beleértve a Palesztin Felszabadítási Szervezetet is -, és alkalmas arra, hogy rendezze az akut közel-keleti válságot. Az imperialista körök veszélyes helyzetet teremtettek a Perzsa-öböl térségében és tágabb értelemben az Indiai-óceán egész medencéjében is. Ebben a térségben, ahol a világ olajlelőhelyeinek jelentős része található, különösen fontos a biztonság és a stabilitás. Nem katonai erőfitogtatásra van itt szükség, hanem a békét és a biztonságot szavatoló megállapodásokra. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Szovjetunió konkrét javaslatait a helyzet rendezésére a vezető nyugati hatalmak elutasítják, és akadályozzák annak az ENSZ- nyilatkozatnak a valóra váltását, amelynek értelmében az Indiai-óceánnak békeövezetté kell válnia. A nemzetközi helyzet egészének alakulását, az országok kapcsolatainak és együttműködésének normális fejlődését zavarja, hogy az imperialista körök Peking hegemonis- táival és másokkal együttműködve mesterségesen felszínen tartják az úgynevezett afgán és kambodzsai kérdést. A Magyar Népköztársaság kormányának véleménye szerint az Afganisztán körüli veszélyes állapotok megszüntetésének elengedhetetlen feltétele az afgán belügyekbe való külső beavatkozás megszüntetése. Támogatjuk az afgán kormány 1981. augusztus 24-i rendezési javaslatait, melyek jó alapot nyújtanak a politikai megoldásra. Irreális és elfogadhatatlan minden olyan „rendezési terv”, amely Afganisztánról a törvényes afgán kormány nélkül kíván dönteni, és nem ismeri el az afgán nép szuverén és elidegeníthetetlen jogát saját ügyeinek intézésére. A hegemonisztikus törekvésektől vezérelt kínai politika súlyos bonyodalmakat idézett elő Indokínában és Délkelet-Azsiában. A magyar kormány szolidáris az indokínai országokkal, támogatja konstruktív javaslataikat, amelyek arra irányulnak, hogy helyreálljon a térség nyugalma, és Délkelet-Azsia a béke és stabilitás, az államok közötti sokoldalú együttműködés övezetévé válhasson. Kívánatosnak tartjuk, hogy a három indokínai ország békés politikai kezdeményezései alapján kialakulában levő párbeszéd a délkelet-ázsiai térség államai között eredményekre vezessen. Meggyőződésünk, hogy a kialakult politikai realitások elismerése az egyedüli helyes út a térség békéjének és stabilitásának biztosításához. Nagy megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a szörnyű tragédiát átélt kambodzsai nép erőfeszítései nyomán a Kambodzsai Népköztársaságban jelentős eredmények születtek az ország újjáépítésében, az élet konszolidálásában. Az úgynevezett kambodzsai kérdés napirenden tartása a különböző nemzetközi fórumokon imperialista, reakciós érdekeket szolgál. Nem használ világszervezetünk tekintélyének, hogy a Kambodzsai Népköztársaság jogos helyét még mindig a senkit nem képviselő Pol Pot-klikk foglalja el. A nemzetközi helyzet javulását akadályozó tényezők között meg kell említeni a koreai kérdés régóta megoldatlan problémáját is. Kormányom változatlanul együtt érez a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság harcával, és támogatja törekvéseit Korea békés egyesítésére. Kormányom osztja számos felszólaló jogos aggodalmát amiatt, hogy az imperializ118
