Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1982 (9. évfolyam)
1982 / 1. szám - Berecz János: A nemzetközi biztonság kérdései napjainkban
megfékezzék a nemzeti felszabadító mozgalmat, Vietnam népének az ellenállását. Akkor elvetették, bár azóta is jó néhány stratéga hirdeti, hogy nem szenvedett volna vereséget az Egyesült Államok Indokínában, ha beveti ezt a fegyverrendszert is. Felvetődött e terv Carter elnök 5 9-es számú dekrétumában is, amelynek célpontja a korlátozott nukleáris háború szempontjából valójában Európa. Az év második felében elhangzott elnöki és hadügyminiszteri kijelentéseknek - jóllehet csak propaganda jellegűek - az a politikai céljuk, hogy Európát hozzászoktassák a korlátozott nukleáris háború gondolatához, hogy mint doktrinális célt elfogadtassák azt, és hogy elősegítsék az e háborúhoz szükséges európai anyagi és fegyverbázis megteremtését. A korlátozott nukleáris háború doktrínáját elvileg más térségben konkretizálni jelenleg nem is lehet. A cél Európa népeinek a hozzászoktatása ahhoz a gondolathoz, hogy elpusztulhatnak egy korlátozott nukleáris háborúban. Az Egyesült Államok külpolitikájának Európára vonatkozó tervében a másik stratégiai elem a közép-hatótávolságú rakétarendszerek Európába telepítése. Általában azzal érvelnek, hogy ez növeli a biztonságot, holott lényegében csökkenti. Először is azért, mert minimálisra csökkenti a riasztási időt. A stratégiai fegyverek 28-30 perces riasztási idejével szemben itt mindössze négy percre van lehetőség, és ez már nem elegendő megalapozott fontolgatásra. A döntés tehát csakis egyértelműen a visszacsapás lehet, és az igazi visszacsapás globális, nem pedig korlátozott. Növekszik tehát a véletlen következtében kirobbanó háború lehetősége is, amit pedig a hatvanas években sikerült csökkenteni. Az Egyesült Államok terve nyomán sűrűsödnének a nyugat-európai célpontok. Hollandia például teljesen elpusztulna abban az esetben, ha szárnyas rakétákat telepítenének Hollandia területén, és elindítanák onnan. Egy onnan indított támadásra nem lehet részlegesen, csak általános visszacsapással válaszolni, ami a holland közvélemény számára is teljesen világos. Csak növeli a helyzet veszélyességét, hogy a döntés a rakéták fel- használásáról az Egyesült Államok kezében van, tehát szövetségeseinek megkérdezése nélkül dönthet a sorsukról. Különösen az NSZK van nehéz helyzetben. A Német Szociáldemokrata Párt józanabb vezetői az NSZK alkotmányát és az Egyesült Államok ott állomásozó csapatainak státuszát tanulmányozva rádöbbentek arra, hogy nincs szükség az NSZK kormányzatának hozzájárulására ahhoz, hogy területén bármiféle fegyvert tároljanak és alkalmazzák azokat. Az elpusztítha- tóság tudata, az attól való félelem is szerepet játszik az NSZK békemozgalmának mostani nagyarányú fellendülésében. Igaz, hogy félmillió amerikai is él Nyugat- Európában, de nem mi vagyunk cinikusak, ha azt mondjuk: az ő biztonságuk, illetve létük az Egyesült Államok uralkodó osztálya számára kevésbé fontos, mint amit önmaga biztonságához fontosnak vél. A neutronfegyver is olyan stratégiai elemnek tekinthető, mint az előzők. Gyártásának elrendelése a szövetségesekkel való egyeztetés nélkül, sőt ellenükre történt, és e fegyver tipikusan európai használatra szolgál. A Varsói Szerződés tagállamainak hagyományos fegyverrendszereivel szemben tekintik ugyanis „kifizetődőnek” e fegyverfajta bevetését. Az emberek elpusztulnak, az értékek meg
