Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 1. szám - Dobozi István: Gazdasági konfliktusok Fekete-Afrikában
következtében Fekete-Afrika felértékelődött az imperializmus gazdasági stratégiájában. A térség bizonytalansága olyan nagy fokúvá és a válság olyan kiterjedtté válhat, hogy a kollektív érdekek védelmében az imperialista hatalmak szükségesnek ítélték az összehangolt politikai és gazdasági fellépést. A kollektív imperialista, neokolonialista érdekek érvényesítésére való törekvés azonban nem zárja ki a fő gazdasági erőközpontok közötti versengést, érdek- ellentétek kialakulását az afrikai országokkal való gazdasági kapcsolatokban. Tagadhatatlan, hogy az imperializmus fő erői között tapasztalható bizonyos „megértés” a harmadik világ gazdasági befolyási övezetekre való felosztásában. Elfogadják egymás - rendszerint történelmileg kialakult — „különleges”, „privilegizált” kapcsolatait a fejlődő világ egyes térségeit illetően. Így például Nyugat- Európa elismeri az Egyesült Államok „különleges” érdekeit és uralkodó befolyását Latin-Amerikában, Japánét pedig Délkelet-Ázsiában. Az amerikai Afrika- politika viszont arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok tiszteletben tartja Nyugat-Európa „különleges” érdekeit és vezető szerepét az afrikai kontinensen, s a jelenlegi szakaszban nem kíván (és nem is képes) Afrikában elsődleges befolyási szerepre szert tenni. Nyugat-Európán belül is megfigyelhető az afrikai kontinens befolyási övezetekre történő felosztása, elsősorban Franciaország és Nagy- Britannia között (frankzóna, sterlingzóna). Nyugat-Európa vezető szerepét Afrikában az a körülmény támasztja alá leginkább, hogy az EK gazdasági súlya az afrikai fejlődő országok külgazdasági kapcsolataiban jelentősen meghaladja az imperializmus másik két erőközpontjáét. Az afrikai fejlődő országok exportjában, de különösen importjában az EK részaránya messze meghaladja az Egyesült Államok és Japán megfelelő mutatóját. l. tábládat A vezető tőkés országok részaránya Afrika exportjában és importjában1 (az összexport, illetve az összimport százalékában) Export 1967 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 EK 45,0* ** 52,5 5 5,7 57,3 48,2 47,8 42,3 44,5 Egyesült Államok 7,4 9,6 io,7 12,7 18,9 23,2 3j,6 28,0 Japán 5.3 3,7 4,8 4,6 3,3 3,3 2,0 2,2 Import EK 35,5** 48,2 43,2 43,8 48,1 47,7 49,5 51,4 Egyesült Államok 8,8 6,6 8,0 8,0 8,7 8,8 8,3 8,2 Japán 8,2 11,0 IO,I 11,2 11,2 11,8 10,9 9,2 * A Dél-afrikai Köztársaság nélkül. ** Az adat csak a hat alapító országra vonatkozik. 82
