Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)

1981 / 1. szám - Inotai András - Török Ádám: A transzatlanti kapcsolatok gazdasági alapjai

ható a lassúbb, de négyéves adatok alapján mégiscsak pozitív előjelű növekedési ütemmel. Ugyanakkor az Egyesült Államok olajfüggősége éppen ebben az időszakban 70 százalékkal fokozódott az OPEC viszonylatában, és 1977-ben már az amerikai olajfogyasztás közel fele (47 százaléka) származott külföldről.

4. tábládat

Az EK és az Egyesült Államok energiagazdaságának főbb mutatói

Megnevezés

1973

EK

1977

*979

Egyesült Államok 1973 1977 1979

Energiatermelés (USA == 100)

23

28

IOO

IOO

Energiafelhasználás ( U S A=100) Energiafüggőség (a nettó behozatal a bruttó hazai fel- használás és a készletállomány összegének százaléká52

51

IOO

IOO

ban)

Az energiatermelés szerkezete

(%)

64

58

8

21

szén

50

43

26

28

olaj

3

12

34

33

földgáz

Az energiafelhasználás szerkezete (%)

35

35

34

32

szén

24

22

20

20

olaj

59

54

43

48

földgáz

Az energiahordozók részesedése

13

17

32

26

az összexportban (%)

3,8

5,6

6,9

2,4

3,5

3,i

az összimportban (%)

n,5

18,1

18,4

11,8

29,9

29,1

Forrás: Eurostat. Statistische Grundzahlen der Gemeinschaft, különféle évek, OECD Series A, B, C különféle számai.

Az energiahordozók külkereskedelmi részaránya jól mutatja, mekkora terhet jelent az energiaimport az egyes térségeknek. 1973-ban az importon belüli energiahordozó-részarány az Egyesült Államok és az EK esetében közel azonos volt; 1977-ben és 1979-ben az amerikai jelentősen felülmúlta az ugyancsak növekvő közös piacit. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az időszak egészében nőtt az EK energiahordozó-exportjának részesedése a teljes kivitelében, úgy még nagyobb az eltérés. Dolláradatok is megfelelően tükrözik a változásokat: 1973-ban a Kilencek nettó energiaimport-többlete 16,7 milliárd dollár volt, az amerikai csak 6,5 milliárd. 1977-ben a háromszorosára nőtt EK-importtöbblet (48,5 mil74