Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 1. szám - Inotai András - Török Ádám: A transzatlanti kapcsolatok gazdasági alapjai
ték. A legutóbbi években megtartott trilaterális konferenciákon - amelyeken a világgazdasági kérdések egyértelműen előtérbe kerültek -, úgy tűnik, kezd tükröződni a tőkés világgazdaság erőviszony-változásait megkésve ugyan, de követő amerikai szemléletváltozás: hosszú távon az EK-val mint partnerrel és versenytárssal számolnak. A változások legszembetűnőbb jegye: az amerikai dollár értékvesztése következtében 1979-ben a Kilencek társadalmi terméke meghaladta az amerikait (1970-ben még csak 63 százaléka volt). Az exportteljesítményben hagyományosan meglevő különbség felerősödése arra vall, hogy Nyugat-Európa (az EK) jobban alkalmazkodott a változó feltételekhez: versenyképesebbnek bizonyult fő szövetségesénél. De a jobb alkalmazkodást látszik alátámasztani az importban megfigyelhető különbség némi csökkenése is, ami a két térség eltérő energia- politikájával függ össze. Az EK-tagországok az olajimport mérséklésében, az Egyesült Államok nagymértékű emelésében volt érdekelt. Az EK kereskedelmi mérlege általában deficites, a hiány - döntően az olaj számla megnövekedése következtében - a legutóbbi években erőteljesen nőtt. Az Egyesült Államok, amely a hatvanas években még kereskedelmimérleg-többlettel rendelkezett, a hetvenes években egyre jelentősebb hiányt kényszerült elkönyvelni. Ennek mértéke 1978- ban meghaladta, 1979-ben megközelítette az EK hasonló mutatóját, ami nyilvánvalóan nem hagyta érintetlenül a dollárra épülő nemzetközi pénzügyi rendszert. Az EK és az Egyesült Államok között hagyományosan jelentős különbség mutatkozik a külkereskedelem fontosságában. A Közös Piac tagállamainak gazdasági növekedése alapvetően függ a külpiaci tevékenységtől, a nemzetközi konjunktúrától. Az Egyesült Államok esetében a társadalmi termék hányadában kifejezett export szerény, bár figyelembe veendő, hogy jelentősége a hetvenes években fokozódott. Végül az arany- és a valutatartalékok tekintetében még a külkereskedelemnél is nagyobb az EK javára mutatkozó különbség. A transzatlanti gazdasági erőviszonyokat a fejlett tőkés világgazdaság környezetébe ágyazva, jól nyomon követhető az Egyesült Államok súlyának csökkenése és az EK jelentőségének növekedése. Az amerikai társadalmi termék 1973-ban még a fejlett tőkés világénak kétötödét, ma már alig egyharmadát teszi ki. Az amerikai arany- és valutatartalékok hét évvel ezelőtti egynyolcados részesedése is jelentősen csökkent, míg az EK ma már a fejlett tőkés világ tartalékainak közel kétharmadával rendelkezik. Hasonló, bár lassúbb változásokat tükröző trendek jelentkeznek a vizsgált térségek világkereskedelemből való részesedésében is.5 A kétoldalú kereskedelem sajátosságai Az Egyesült Államok és az EK közötti kereskedelem jelentősége a hetvenes években mindkét fél számára csökkent, de mérséklődött fontossága a világkeres63
