Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Nemzetközi fejlesztési stratégia az Egyesült Nemzetek Szervezetének harmadik fejlesztési évtizedére
illetve 8 százalékkal kellene bővülnie. Az ilyen növekedési ütemek elérése és a fejlődő országok cserearányainak javítása szükségessé teszi a fejlődő országok méltányos részvételét a nemzetközi kereskedelemben, többek között azáltal, hogy javítják termékeik piacra jutását, és kiterjesztik rájuk a különleges és kedvezményes elbánást, ahol ez lehetséges és helyénvaló, a világkereskedelem liberalizálására irányuló általános - különösen az ő érdekeiket szolgáló - erőfeszítéssel összhangban és a protekcionizmus ellen irányuló határozott erőfeszítések révén. Mindezek a lépések előmozdítják a méltányosságot a fejlődő és a fejlett országok közötti kereskedelmi kapcsolatokban. Az iparosított országok kereskedelempolitikájuk alakítása során - különösen a kölcsönös hasznon és a dinamikus komparatív előnyökön alapuló hatékony igazodási politikák továbbvitelével és megvalósításának meggyorsításával - teljes mértékben figyelembe veszik a fejlődő országok iparosítási és fejlesztési célkitűzéseit. 23. A termelés gyorsítása megköveteli, hogy 1990-re a bruttó beruházások elérjék a bruttó belföldi termék mintegy 28 százalékát. A fejlődő országoknak ezért a lehető legteljesebben mozgósítaniuk kell belső pénzügyi erőforrásaikat. E célból a fejlődő országoknak - egészében véve - úgy kell növelniük bruttó belföldi megtakarításaikat, hogy azok szintje 1990-re elérje a bruttó belföldi termék mintegy 24 százalékát. Azok a fejlődő országok, ahol a felhalmozás aránya nem éri el a 15 százalékot, tegyenek határozott erőfeszítéseket, hogy azt mielőbb 20 százalékra növeljék. Azok az országok, amelyekben a felhalmozási arány elérte, vagy a közeljövőben eléri a 20 százalékot, jelentősen növeljék ezt a mutatót az évtized folyamán. 24. A beruházások és az import növelése, amely a növekedésnek a nemzetközi fejlesztési stratégiában foglalt célokkal és feladatokkal összhangban történő meggyorsításához szükséges, megkívánja a reálértéken számított pénzügyi erőforrásoknak a jelenleginél számottevően nagyobb áramlását a fejlődő országokba. Ebben az összefüggésben a nemzetközi közösségnek sürgősen meg kellene vizsgálnia az állam-, illetve kormányfőknek a közelmúltban tett jelentős javaslatait és más fontos, arra vonatkozó javaslatokat, hogy reálértékben jelentősen növelik az engedményes és nem engedményes forrásokat. Az legyen az évtized egyik fő feladata, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer állandó módosítása és javítása keretében lehetővé tegyük a pénzügyi erőforrások áramlásának fokozását olyan határidők és feltételek mellett, amelyek jobban igazodnak a fejlődő országok fejlesztési célkitűzéseihez és gazdasági körülményeihez. A hivatalos fejlesztési segítség szintjét minden fejlett ország gyors ütemben és számottevően fogja növelni annak érdekében, hogy az elérje és, ahol lehet, meghaladja a megállapodás szerinti nemzetközi célkitűzést: a fejlett országok bruttó nemzeti termékének 0,7 százalékát. E célból azoknak a fejlett országoknak, amelyek még nem érték el ezt a célkitűzést, mindent meg kell tenniük, hogy 1985-ig vagy mindenesetre legkésőbb az évtized második felében elérjék. Ezután minél előbb el kell érni az 1 százalékos célkitűzést. A fejlett országok annál nagyobb erőfeszítéseket fognak tenni, minél nagyobb az elmaradásuk. Azok a fejlődő országok, amelyeknek módjában áll, szintén folytassák a segítségnyújtást más fejlődő országoknak. A valamennyi fejlődő országot érintő általános növelés keretében, és hogy orvosoljuk a legnagyobb fejlesztési igényekkel és problémákkal rendelkező legkevésbé fejlett országok és egyéb különleges kategóriákba sorolt fejlődő országok legégetőbb gondjait és ellensúlyozzuk helyzetük romlását, a hivatalos fejlesztési segítség egyre nagyobb része irányul majd ezekbe az országokba. 25. A fejlődő országok nemzeti terveivel és törvényeivel összhangban törekedni kell annak bátorítására, hogy növekedjék a nem kedvezményes tőke nettó áramlása, amelyre a fejlődő országoknak általános pénzügyi szükségleteik kielégítéséhez szükségük van. 127
