Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 3. szám - SZEMLE - Földvári Gábor: Az ENSZ közgyűlés 35. ülésszaka
Az 1980. évi soros ülésszakára esett a 10 éves évfordulója a nemzetközi biztonság megerősítéséről szóló nyilatkozatnak, amelyet a közgyűlés 1970-ben fogadott el a Szovjetunió kezdeményezésére. Az ebből az alkalomból a közgyűlés által jóváhagyott határozat újra megerősíti a nyilatkozatban rögzített elveket, amelyek a nemzetek közötti békés kapcsolatok elveit szabályozzák, tekintet nélkül nagyságukra, társadalmi rendszerükre. A határozat többek között leszögezi: „.. .mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne gyengüljön, ne szakadjon meg az enyhülés folyamata”. Az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó második rendkívüli ülésszakának 1982. évi összehívásáról már az 1978. évi 33. ülésszakon döntés született (33/71/H. sz. határozat III.). A 35. ülésszakon elfogadott határozat (35/47) a rendkívüli ülésszak előkészületeiről intézkedik, 78 tagú előkészítő bizottság létrehozásáról hozott döntést, amely első alakuló ülését már meg is tartotta. A bizottság feladata lesz a rendkívüli ülésszak napirendjére javaslatot kidolgozni, és az 1981. évi 36. ülésszaknak a rendkívüli ülésszakkal összefüggő más kérdésekben is ajánlásokat tenni. A 35/46. sz. határozat az 1980-as éveket „második leszerelési évtized”-dé nyilvánította. A határozat mellékletét képező ezzel kapcsolatos nyilatkozat részletezi az „évtized” célját, és számba veszi feladatait, amelyeket majd az 1982. évi második rendkívüli leszerelési ülésszakon is meg kell tárgyalni. Emellett az 1985. évi 40. ülésszak felülvizsgálja a végrehajtás eredményeit, illetve hiányosságait. Összefoglalóan megállapítható, hogy az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszaka nem hozott számottevő haladást leszerelési kérdésekben. A szocialista és számos, el nem kötelezett politikát folytató ország erőfeszítései és közös fellépései ellensúlyozni tudták egyes NATO-országok törekvéseit a konfrontáció szellemének erősítésére, a leszerelési tárgyalások esélyeinek további gyengítésére. Bár az elfogadott határozatok többsége nem tartalmaz új elemeket, a haladó erők számára mégis hivatkozási lehetőséget biztosít más fórumokon. Az előző ülésszakhoz képest nem következett be javulás azokban a válság- helyzetekben, amelyek már hosszabb ideje táplálják a feszültséget a világ egyes térségeiben. A közgyűlés tehát kénytelen volt munkájának egy részét a válsággócok vizsgálatának szentelni. A hosszú ideje megoldatlan problémák között ez alkalommal is megkülönböztetett figyelmet kapott a közel-keleti helyzet és a palesztin kérdés annak ellenére, hogy az ENSZ-közgyűlés 1980 nyarán (július 22-29. között) sürgős rendkívüli ülésszakot hívott össze a legújabb közel-keleti fejlemények vizsgálatára. A 3 5. ülésszakon folytatott vita és az elfogadott határozatok megerősítették a korábbi álláspontot. Egyes tendenciák még inkább érzékelhetővé váltak. Néhány közvetlenül érdekelt ország kivételével ma már mindenki elismeri, hogy a Camp David-i egyezmények nem hozták közelebb a közel-keleti probléma rendezését, sőt a különutas politika még kilátástalanabbá tette a béke és a stabilitás lehetőségét a térségben. Az Egyiptom és Izrael által aláírt megállapodások jelentő116
